Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
HŰSÉG
M.Laurens 2019. június 10. 22:15
Figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovább publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens
HŰSÉG
Estelente elcsendesedik a setétben minden,
Gondolataimban minduntalan, hangod csilingel.
S vethetnek elém szánakozva, számtalan sok koncot,
Nem csinálok magamból árulót s hazug bolondot.
Mert a hűség volt az egyetlen lehetséges élet.
Kutyahűség, amit sok hazug kétlábú nem ért meg.
Habár eldugtak e domb alá, de tudom, hogy itt vagy.
Szívemmel itt is érzem, hogy hangod bármikor hívhat.
Hűvösek az éjszakák s testem melegedre vágyik.
Olyan jó lenne, ismét veled szaladni az ágyig.
De már a szemem, s szimatom sem hatol fel az égig.
Elalszom hát, szép csendben, és veled leszek örökre...
...és végig.
Budatétény 2006.-2019.
merleg662019. június 12. 21:04
remek vers, kedves Miklós! Szeretettel gratulálok!
Perzsi.2019. június 12. 15:02
Elsírtam magam....
Kicsikinga2019. június 12. 09:58
De szép!
Törölt tag2019. június 11. 16:26
Törölt hozzászólás.
anci-ani2019. június 11. 14:42
Szívszorítóan szépséges versed nagyon meghatott kedves Miklós!
Bizony így érez az ember, a sors nagyon komisz néha.
Üdv. szeretettel: Anci