Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
EGYSZER VOLT...
M.Laurens• 2014. október 24. 18:01
figyelem!
A blogban szereplő versek még nem nyerték el végleges és publikálásra kész állapotukat, ezért tartalmuk változhat. A változásokat és az épp érvényes utolsó verziót a vers alatt lévő dátum jelzi. Ezért tovbb publikálásra a főoldalon megjelent végleges verziókat használja, az ott leírt engedélyeknek megfelelően.
Köszönöm megtisztelő figyelmét!
M. Laurens:
EGYSZER VOLT...
Volt egyszer egy hitem az Emberben,
de felnőtt koromra, itt hagyott cserben.
Becsaptak a tündérek, fájdalmat hagytak,
hófehér könnyeim, az arcomra fagytak.
Ráébredtem: a gyermekkornak vége,
s meghalt a mesék varázsos szépsége.
Volt egyszer egy gyermekkorom,
Apám, s Anyám, kik szerettek egykoron.
Ám hamar jött a derűre fagy, s ború,
ágyat, asztalt, családot pusztító háború.
Haraggá vált a szeretetnek fészke:
szakítás, válás, hideg falak, lett a vége...
Volt egyszer egy magányos ifjúságom,
barátok, sok-sok gyerek volt az álmom.
Okultam, nőttem, mint avar alatt a gomba,
csendesen bebújva saját magányomba.
Így teltek s múltak a jeltelen évek,
voltak szürkék, rövidek, s olykor szépek...
Volt egyszer egy Első, nagy szerelmem.
Lebegtem s lubickoltam önfeledten.
Nem láttam, hogy gyűlnek a fellegek.
Csakis én tehettem róla: meglehet.
Fájdalommá vált szerelmemnek fészke,
szakítás, magány, önvád, lett a vége...
Volt egyszer egy boldog házasságom,
egy gyermekem –A többit már nem várom-
Felnőtté vált s immár saját életét éli,
szülei aggódását, köszöni, nem kéri.
Jó gyerek lett, támaszunk a korban,
megöregedtünk, s szívünk alig dobban.
Volt egyszer sok-sok múló évem,
a holnapot talán még békén megélem.
Ráébredtem: felnőtt koromnak vége,
rég elkopott mesém varázsos szépsége.
Talán szép volt, talán kerek mint a hold:
Egyszer volt…
(Pest-Buda 2014. Október 24-25.)
195808082014. október 27. 08:48
Gyönyörű vers szívvel gratulálok.
Üdvözlettel Eszter.
anci-ani2014. október 26. 19:07
Gyönyörű!!! Meghatottak szépséges soraid kedves Miklós!
Azok az emlékek, amikor még minden szépnek indult,
amikor az ember nagyon boldog....
aztán egyszer csak valami mindig közbelép...
A sors keze sokszor adott, majd aztán visszavett belőle, nagy csalódásokat okozva.
Gratulálok, lenyűgöző versedhez!!!!
bszaszi2014. október 26. 17:23
Kedves Miklós!
Többször próbáltam róla írni. Nem tudok bölcsen megszólalni, csak köszönni, ezt a lezáratlan gondolatot, a nyitva hagyott ajtót, az alternatív befejezés szabadságát.
csillogo2014. október 24. 22:18
Szívből kívánom, hogy még békén.... !
embererika2014. október 24. 19:50
Szomorú szép életút! Kívánok alkotni erőt még nagyon sokáig!
Szeretettel ölellek :)
Kicsikinga2014. október 24. 19:32
Mindig tudom, hogy, ha írsz, akkor annak súlya van, nem is kicsi!
Mesterien teszed, és szerényen, ami még növeli értékét.
Sokoldalú, bölcs, és okos EMBER vagy, akit nagy tisztesség barátnak tudni!
Szívből kívánom, hogy még nagyon hosszú ideig ajándékozzál meg minket becses személyeddel, és alkotásaiddal!
judit.szego2014. október 24. 19:19
"Volt egyszer egy hitem az Emberben,
de felnőtt koromra, itt hagyott cserben."
Drága Miklós! Szomorúan szép! Kívánom, hogy a holnapot még békén megéld"!
erzsebet102014. október 24. 19:11
Sajnos, az élet már csak ilyen jó és rossz váltakozva. Sokat kibír az ember.
Legyen még nagyon sok jó éved! Kívánom, szívből ismeretlenül! Erzsébet
bakonyiili2014. október 24. 18:29
Kedves Miklós!
Szép élet-mesédet jó volt olvasni, minden kornak megvan a nehézsége, szépsége. Meg kell élni ezt is, azt is. Szépen elmesélted, köszönjük.
Kívánom a mese még folytatódjon, hetedhét határon, tündérország csodáin, s éljél boldogan végestelen végig......
Szeretettel olvastam soraidat: Ili