Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
EGY ÁRNYÉK TÁNCOL...
M.Laurens 2014. január 25. 11:41
M. Laurens
EGY ÁRNYÉK TÁNCOL...
Egy árnyék táncol a falamon.
Fény szülte, testetlen nőalak;
kopott lelkem szüleménye Ő,
akár e málladozó falak.
Penészlő tégláimon lejti
csalóka reménytáncát a fény.
Vajon miért épp nekem táncol?
Mondd hát; miért jött elém e lény?
Késői már a lassú tánc is:
a remény, immár rég elveszett.
Mondd miért e csalóka látszat,
s miért csak árnyék, a fény helyett?
Egy árnyék táncol a falamon.
Fény szülte testetlen nőalak;
végső reményem szüleménye,
mint e kérdésekből szőtt szavak.
( Pest-Buda 2014. január 25. )
rozsika532014. február 2. 17:37
Kedves Miklós...mint minden versed ez is remek.Gratulálok.
Mygan2014. január 27. 23:11
:)
tengerszem2014. január 26. 08:56
Nagyon tetszik!
Gabi
Törölt tag2014. január 25. 15:59
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2014. január 25. 15:56
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2014. január 25. 14:33
Törölt hozzászólás.
bakonyiili2014. január 25. 13:29
Kedves Miklós!
Különleges szép gondolatok, a múlt csalóka érzete vetíti eléd, de néha az emlékekben is meg kell találni a fényt!
Nagyon szépen írtad, szeretettel olvastam: Ili
BakosErika2014. január 25. 13:02
Nagyon jó lett, kedves Lélektársam!
Jól láttattad a képet.
Gratulálok. :)
Mygan2014. január 25. 12:48
:)
baramara2014. január 25. 12:09
Ahol árnyék van, ott fény is! Arra figyelj! :) A fény is tud táncolni...
Tetszett a versed, Miklós!