DUDVA VAGY GYÖNGYSZEM?

 DUDVA VAGY GYÖNGYSZEM ? 

A ragrímekről 30 példaverssel 

Gyakorta halljuk feddésképen, hogy ez vagy az a vers „ragrímes”, mintha-csak ez valamiféle, a költőt leminősítő jelző lenne, habár a magyar verstan egyértelműen elismeri e rímformát is, egyenértékűként kezelve azt; annál is inkább, mert a népdalaink többnyire ezt használják.  Az ilyen megalapozatlan  légből kapott lekicsinylő spekulációk, többet ártanak a magyar lírának, mint azt elsőre gondolnánk. Ezt szeretném soraimmal tárgyszerűen, példákon keresztül is igazolni. 

A magyar költészet legszebb „ragrímes” verseinek példáit gyűjtöttem egy csokorba a segítőimmel. Ha ezeket a verseket mind kigyomlálnánk, örökre szegényebbé válna a magyar líra, ezekkel a pótolhatatlan gyöngyszemekkel. És nem csupán az itt felsorolt művekkel, hanem mindazokkal is, amelyek helyhiány miatt nem szerepelnek a felsorolásban. Mivel gyakorta azzal védekeznek, a kritikusok, hogy a mai modern szerzőknél ez már nem dívik, ezért a válogatáskor ezt az érvet is  igyekeztünk figyelembevenni.

A toldalékmorfémák a magyar líra  ékszerei, ha azokat tudatosan jókor és jól használja a szerzője.Már pedig az itt szereplő szerzők, egyike sem ötlet és tehetség híján nyúlt a toldalékmorfémák eszközéhez. Olcsó és egyszerű magyarázat lenne, hogy azok segítségével bárki lehet Arany János vagy Faludy György.  Ráadásul Nagy László ,Faludy György,Szőcs Géza és Füst Milán is bizonyítékai annak, hogy nem csak a régmúlt szerzők használták alkalomadtán.

Nagyon kevés nyelv rendelkezik ilyen nyelvtani adottsággal (nálunk a ragok és toldalékok a szótő után következnek mindíg,), ezért óvnunk kéne azt és nem gazként kiirtani.Jusson eszünkbe mikor ezeket a verseket olvassuk, vagy halljuk, hogy eleink mit hagytak ránk megőrzésre. Butaság lenne divatból kidobni a magyar csecsemőt a káddal együtt, ha külhoni jakuzzit építünk a fürdőnkbe.Gondoljunk csak arra, hogy ilyen szemlélet mellet,  Arany János: "Toldi” és Móra Ferenc:"A cinege cipője”című verse meg sem születhetett volna, pedig az anyatejjel szívtuk magunkba ezt a nyelvi csodát.

 

01  Arany János: Vigasztaló (teljes)

"Mi a tűzhely rideg háznak,

Mi a fészek kis madárnak,

Mi a harmat szomju gyepre,

Mi a balzsam égő sebre;

Mi a lámpa sötét éjben,

Mi az árnyék forró délben,...

S mire nincs szó, nincsen képzet:

Az vagy nekem, oh költészet!"

 

02  József Attila: mama (részlet)

„Én még őszinte ember voltam,

ordítottam, toporzékoltam.

Hagyja a dagadt ruhát másra.

Engem vigyen föl a padlásra.”

 

03 Faludy György: Óda a magyar nyelvhez (részlet)

„Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje,

mély hangok: alkony violasötétje,

káromlások veszejtő vadona,

mondatszerkesztés pogány pagonya,”

 

04 Nagy László: Adjon az isten (részlet)

„Adjon az Isten

szerencsét,

szerelmet, forró

kemencét,

üres vékámba

gabonát,

árva kezembe

parolát, ”

 

05 Szabó Lőrinc:Szeretlek (részlet)

„Szeretlek, szeretlek, szeretlek,

egész nap kutatlak, kereslek,

egész nap sírok a testedért,

szomorú kedves a kedvesért,

egész nap csókolom testedet,

csókolom minden percedet.”

 

 

06 József Attila: Karóval jöttél (részletek)

"Karóval jöttél, nem virággal,

feleseltél a másvilággal,

aranyat ígértél nagy zsákkal,

(…)

Magadat mindig kitakartad,

sebedet mindig elvakartad,

híres vagy, hogyha ezt akartad."

 

07  Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája (részlet)

"Summáját írom Egör várának,

Szégyönvallását császár hadának,

Megszállásának, viadaljának,

Nagy vigaságát Ferdinánd királnak."

 

08  József Attila :szendergő szonett (részlet)

„Már bimbós gyermek-testemet

szem-maró füstön száritottam.

Bánat szedi szét eszemet,

ha megtudom, mire jutottam.”

 

09  Ady Endre: Kis, karácsonyi ének (részlet)

"Tegnap harangoztak,

Holnap harangoznak,

Holnapután az angyalok

Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent

Nagyosan dicsérni,

De én még kisfiú vagyok,

Csak most kezdek élni."

 

10  Szabó Lőrinc: Babits (részlet)

"Mit láttam benned? Hőst, szentet, királyt.

Mit láttál bennem? Rendetlen szabályt.

Mit láttam benned? Magam végzetét.

Mit láttál bennem? Egy út kezdetét.

Mit benned én? Gyászt, magányt, titkokat.

Mit bennem te? Dacot és szitkokat."

 

11  Weöres Sándor: Boldogság `A férfi`(részlet)

"Szeretem ernyős szemedet,

etető puha kezedet,

mellém simuló testedet,

csókolnám minden részedet."

 

12  Weöres Sándor: Boldogság `A nő``(részlet)

"Hidd el, ha egyszer meghalunk,

föl a felhőbe suhanunk.

Vének leszünk és ráncosak,

de szívünkben virágosak."

 

13  Weöres Sándor : Valse triste (részlet)

„Ködben a templom dombja,
villog a torony gombja,
gyors záporok sötéten

szaladnak át a réten”

 

14  Arany János:Toldi  (részlet)

"De ki vína bajt az égiháborúval,

Szélveszes, zimankós, viharos borúval?

És ki vína Isten tüzes haragjával,

Hosszu, kacskaringós, sistergő nyilával?

Mert csak az kössön ki Toldival, ha drága

S nem megunt előtte Isten szép világa;

Jaj-keserves annak, aki jut kezébe,

Meghalt anyjának is visszarí ölébe."

 

15 Ady Endre : Krónikás ének 1918-ból (részlet)

"Szegény emberek ölnek és csak ölnek

S láz-álmaikban boldogan békűlnek

S reggelre kelvén megint megdühűlnek,

Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek."

 

16  Szőcs Géza: első szonett (részlet )

"- Látod: egymásnak szoruló fej szív fogsor

s szárnyverdesés és fog koccan egyszer sokszor

így így mi ketten s kövek a szívkamrában -

égő pintyek a telihold kőgyomrában."

 

17  Kányádi Sándor: Két nyárfa (részlet )

"Én sem volnék, ha nem volnál,

ha te hozzám nem hajolnál,

te sem volnál, ha nem volnék,

ha én hozzád nem hajolnék."

 

18  Tandori Dezső: Még egy kis sakk

Hogyha a mackók sakkoznak,

Roppant ritkán kapkodnak.

Ketyeghet a sakkóra,

Nem ijeszt a mackóra.

 

19  Móra Ferenc: A cinege cipője (részlet)

"Vége van a nyárnak,

hűvös szelek járnak,

nagy bánata van a

cinegemadárnak.

 

Szeretne elmenni,

ő is útra kelni.

De cipőt az árva

sehol se tud venni."

 

20 Móra Ferenc: Zengő ABC (részlet)

"Aranyalma ághegyen.

Bari bég a zöld gyepen.

Cirmos cica egerész.

Csengő csikó heverész."

 

21 Enyedi György: Hol az olló?

- Komámasszony, hol az olló?

- Imént kérte el a holló.

Gyolcsinget varr az urának,

fodros kötényt a húgának,

posztóujjast a fiának,

hálósipkát az ipának,

bársonymellényt a napának

s rakottszoknyát - jómagának.

El is készül egykettőre -

mához három esztendőre.

 

22  Gyurkovics Tibor: Mi lesz velünk? (részlet )

"Mi lesz velünk ha nem leszünk

ha mind a ketten eltűnünk

a sürü ködben egy letűnt

világban mint a sebesült

mi lesz velünk?"

 

23  Dsida Jenő: Zúg az őszi szél (részlet)

"Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk,

de októberben nagyon félünk.

Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk,

s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet."

 

24  Arany János: Fülemile (részlet)

"Péter és Pál (tudjuk) nyárban

Összeférnek a naptárban,

Könnyű nekik ott szerényen

Megárulni egy gyékényen;

Hanem a mi Péter-Pálunk

Háza körül mást találunk:

Zenebonát, örök patvart,

Majd felfordítják az udvart;

Rossz szomszédság: török átok,

S ők nem igen jó barátok."

 

25  Füst Milán: Intelem (részlet)

"Akit szerettem, rosszul szerettem,

Akit szerettem, hiába szerettem,

Barátaimat mind meguntam,

Sokat beszéltem, mit se szereztem…

Ó régi éjszakák emléke, – unalmas

Éjszakák fájó emléke, – nyugalmas

Semmittevés gyötrő emléke, – fájdalmas

Üldögélés undok hatalma:

Ó én életemnek egyetlen tartalma!"

 

26 Petőfi Sándor:János vitéz (részlet )

"Tüzesen süt le a nyári nap sugára

Az ég tetejéről a juhászbojtárra.

Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,

A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.

 27  József Attila: Tiszta szívvel (részlet)

"Nincsen apám, se anyám,

se istenem, se hazám,

se bölcsőm, se szemfedőm,

se csókom, se szeretőm."

Szerelem tüze ég fiatal szívében,

Úgy legelteti a nyájt a faluvégen.

Faluvégen nyája, míg szerte legelész,

Ő addig subáján a fűben heverész…."

 

28  Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani (részlet)

"akarsz-e mindíg, mindíg játszani,

akarsz-e együtt a sötétbe menni,

gyerekszívvel fontosnak látszani,

nagykomolyan az asztalfõre ülni,

borból-vízbõl mértékkel tölteni,

gyöngyöt dobálni, semminek örülni,

 sóhajtva rossz ruhákat ölteni?"

29  Babits Mihály: Ballada Irisz fátyoláról (részlet)

"S megjön a nyárnak tarkasága:

poros utak, száraz porondok,

a kerttakarókon piros gombok,

ezüstzápor piros rózsákra,

piros pipacs hulló virága;

minden virág lehull, ha nyíl is;

hajlós rozs érik a kaszákra,"

 

30  Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról  (részlet)

"Hol zsarnokság van,

ott zsarnokság van,

nemcsak a puskacsőben,

nemcsak a börtönökben,

(...)

nemcsak a vallatásban,

ott van a vallomásban,

az édes szómámorban,

mint légydög a borodban,"