BŰN ÉS BÜNTETÉS

M.Laurens•  2013. április 5. 20:08

M.Laurens 

BŰN ÉS BÜNTETÉS

 

Olykor a feledés kevés,

Ha nem csitul a szenvedés.

Fáj a múlt mi kőbe vésett,

Nem pusztítja az enyészet.

Mementóként ott áll fennen,

Homok léted ne felejtsem.

 

Olykor a büntetés kevés,

Mert elkoptatja a feledés.

A bűnös múlt elenyészhet,

mit emlékeibe vésett.

Halandóként ott áll csendben,

hol létét is elfelejtem.


( Buda 2013. április 5.)

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Seeman2013. április 7. 16:30

Tetszett, nagyon áttudom érezni a témát és a verset.

DJ2013. április 7. 16:17

BŰN ÉS BÜNTETÉS - Nagyszerű téma!

Kedves Miklós!
A versed szép és tökéletesen van megírva.

animka2013. április 5. 21:45

Szerintem a bűn, sosem kap feledést, se feloldozást.Tudat alatt megmarad.:(

designo2013. április 5. 21:00

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.