Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Az Ökör-Béka
M.Laurens 2013. április 7. 16:42
M.Laurens
AZ ÖKÖR-BÉKA
( fabula )
Egy szép napon iriggyé vált
a békára az ostoba ökör,
mivelhogy olyan szép zöld volt,
és teste is gömbölydeden tömör.
Emígyen okoskodott hát
marhamód óriási fejében.
– Négy lábon állva kérődzni
ily soványan: ez aztán a szégyen!
Ezt a csomó zöld füvet is
mindhiába zabálom a réten,
testem fonnyadt és hófehér,
mint szikes a puszta közepében.
E gondolatok közepette
ökör létét háta-megett hagyva,
a tóhoz baktat csüggedten,
a parti lucernás felé tartva.
Már jó messziről meghallva
békáknak oly fenséges kórusát,
könnye csordulva bőg: midőn
bánatos marha lelkét járja át.
S szellemülten böfögve rág,
fogai közt friss lucerna ropog,
s amott a sás közti vízben,
mennyei dalt brekeg ezer torok.
S érzi is, hogy keble dagad,
rút alakja hogyan válik gömbbé,
s tökéletesedő teste,
miként válik, egyetlen szép tömbbé.
– Lám ez csodás égi nóta
s e mennyei zöld növény hatása,
szép zöld békává varázsol,
s leszek e földi istenek mása.
Tó vizéhez vánszorogva
mintha csak tükörbe nézett volna,
tündér-zöldnek látta magát,
s ott maradt, a partra végleg lerogyva.
S másnap ökrét a jó gazda,
a tóparton döglötten találta.
Lucernától puffadt hassal,
víg békaként ment a másvilágra.
***
S lám-lám, ilyen is az élet!
Mire vágyaidat végre eléred,
s rájönnél, hogy csak tévedés,
véget ér az öröm, s a szenvedés.
( Pest-Buda 2013 - 2014 )
43Valeria2013. április 27. 11:57
Kedves Miklós, köszönöm tanmeséd!
Jó volt olvasni!
Nemesné
M.Laurens2013. április 7. 21:17
Drága Barátaim és Olvasóim.
Kicsit elhanyagoltam mostanság a fabuláimat, és hatalmas öröm számomra, hogy ismét szeretettel fogadtátok a tanmesém.
- 1968 - Köszönöm Attila, hogy értőn olvastál !
- baramara- Köszönöm, hogy szívvel olvastál !
- Mygan - Köszönöm, hogy elhoztad a mosolyod !
- Torpilla3181 - Köszönöm a szeretetedet és mindazt amit számomra jelentesz! :)
- arany52 - Köszönöm az őszinteségedet és a tiszteletedet.
- bakonyiili - Köszönöm, hogy leültél mellém és meghallgattad a mesémet az életről a vágyakról és a fájó de mégis szép valóságról.
-----------
Hozzátok majd a legközelebbi mesémhez is a sámlitokat és a szívetek nyílt őszinte mosolyát.
/ Miklós /
bakonyiili2013. április 7. 21:12
Kedves Miklós!
Sajnáljuk, hogy vágyaink néha lufiként szétrobbannak, de még mindig jobb, hogy mi magunk nem szállunk el velük! Bumm!
Így újabb vágyakat dédelgethetünk! Nagyon tanulságos
a meséd!
Üdvözlettel: Ili
arany522013. április 7. 20:40
Tanulságos mese, az elején még mosolyogtam, a végére bizony már szomorodtam, mert az élet már csak ilyen. Hány hamis álom után futunk s a vége csalódás lesz.
Torpilla31812013. április 7. 20:39
Hatalmas élmény volt olvasni Miklós..:)
Végeredményben..ez a lényeg..:
''S lám-lám, ilyen is az élet!
Mire vágyaidat végre eléred,
S rájönnél, hogy csak tévedés,
Véget ér az öröm, s a szenvedés.''
És ahogy szemléltetted..
Szeretlek Miklós!!
Szeretlek!!
Na jó..Pillásan..
és várom a jól megérdemelt mosolyodat!!
:)
Mygan2013. április 7. 19:30
:)
baramara2013. április 7. 17:27
Nagyon tanulságos vers!
(azért annyit megjegyzek, hogy boldogan ment el:)
Gratulálok!
Törölt tag2013. április 7. 17:07
Törölt hozzászólás.