Az Ökör-Béka

M.Laurens•  2013. április 7. 16:42

M.Laurens 

AZ ÖKÖR-BÉKA 

( fabula )

 

Egy szép napon iriggyé vált

a békára az ostoba ökör,

mivelhogy olyan szép zöld volt,

és teste is gömbölydeden tömör.

 Emígyen okoskodott  hát 

marhamód óriási fejében.

– Négy lábon állva kérődzni

ily soványan: ez aztán a szégyen!


Ezt a csomó zöld füvet is

mindhiába zabálom a réten,

testem fonnyadt és hófehér,

mint szikes a puszta közepében.

E gondolatok közepette

ökör létét háta-megett hagyva,

a tóhoz baktat csüggedten,

a parti lucernás felé tartva.


Már jó messziről meghallva

békáknak oly fenséges kórusát,

könnye csordulva bőg: midőn

bánatos marha lelkét járja át.

S szellemülten böfögve rág,

fogai közt friss lucerna ropog,

s amott a sás közti vízben,

mennyei dalt brekeg ezer torok.


S érzi is, hogy keble dagad,

rút alakja hogyan válik gömbbé,

s tökéletesedő teste,

miként válik,  egyetlen szép tömbbé.

– Lám ez csodás égi nóta 

s e mennyei zöld növény hatása,

szép zöld békává varázsol,

s leszek e földi istenek mása.

 

Tó vizéhez vánszorogva

mintha csak tükörbe nézett volna,

tündér-zöldnek látta magát, 

s ott maradt, a partra végleg lerogyva.

 S másnap ökrét a jó gazda,

a tóparton döglötten találta.

Lucernától puffadt hassal,

víg békaként ment a másvilágra.

 

***

 S lám-lám, ilyen is az élet!

Mire vágyaidat végre eléred,

s rájönnél, hogy csak tévedés,

véget ér az öröm, s a szenvedés.


( Pest-Buda 2013 - 2014 )

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

43Valeria2013. április 27. 11:57

Kedves Miklós, köszönöm tanmeséd!
Jó volt olvasni!
Nemesné

M.Laurens2013. április 7. 21:17

Drága Barátaim és Olvasóim.
Kicsit elhanyagoltam mostanság a fabuláimat, és hatalmas öröm számomra, hogy ismét szeretettel fogadtátok a tanmesém.

- 1968 - Köszönöm Attila, hogy értőn olvastál !
- baramara- Köszönöm, hogy szívvel olvastál !
- Mygan - Köszönöm, hogy elhoztad a mosolyod !
- Torpilla3181 - Köszönöm a szeretetedet és mindazt amit számomra jelentesz! :)
- arany52 - Köszönöm az őszinteségedet és a tiszteletedet.
- bakonyiili - Köszönöm, hogy leültél mellém és meghallgattad a mesémet az életről a vágyakról és a fájó de mégis szép valóságról.
-----------
Hozzátok majd a legközelebbi mesémhez is a sámlitokat és a szívetek nyílt őszinte mosolyát.
/ Miklós /

bakonyiili2013. április 7. 21:12

Kedves Miklós!
Sajnáljuk, hogy vágyaink néha lufiként szétrobbannak, de még mindig jobb, hogy mi magunk nem szállunk el velük! Bumm!
Így újabb vágyakat dédelgethetünk! Nagyon tanulságos
a meséd!
Üdvözlettel: Ili

arany522013. április 7. 20:40

Tanulságos mese, az elején még mosolyogtam, a végére bizony már szomorodtam, mert az élet már csak ilyen. Hány hamis álom után futunk s a vége csalódás lesz.

Torpilla31812013. április 7. 20:39

Hatalmas élmény volt olvasni Miklós..:)

Végeredményben..ez a lényeg..:

''S lám-lám, ilyen is az élet!
Mire vágyaidat végre eléred,
S rájönnél, hogy csak tévedés,
Véget ér az öröm, s a szenvedés.''

És ahogy szemléltetted..
Szeretlek Miklós!!
Szeretlek!!

Na jó..Pillásan..
és várom a jól megérdemelt mosolyodat!!
:)

Mygan2013. április 7. 19:30

:)

baramara2013. április 7. 17:27

Nagyon tanulságos vers!
(azért annyit megjegyzek, hogy boldogan ment el:)

Gratulálok!

Törölt tag2013. április 7. 17:07

Törölt hozzászólás.