M.Elisa blogja

Hatalmas becsapódás lyukasztotta át a Földet, az életben maradottak pedig sietve szálltak űrhajóra, ám egyikük hirtelen meggondolta magát és inkább beleugrott a tátongó mélységbe, nem sejtve, hogy egy időkapu nyílik meg előtte, s míg a többiek az űrben keringenek majd, ő egy Beatles koncerten hallhatja élőben a Yesterdayt. 

"Jim felvette szuperszonikus görkoriját és fénysebességgel kereste föl barátját, hogy megbeszéljék kirándulásukat a Bahamákra. Jim előtt fényes jövő áll, intergalaktikus weblaptervező, aki tizenhét éves korára már Junior genius oklevéllel büszkélkedik."

-Jimmy, tedd le azt könyved és hozz vizet a kútról. 

A gyerek búsan tette le a rongyos, egérrágta könyvet, és elindult a falu egyetlen kútjához, amiből már csak hajszálvékonyan folydogált az iszapszínű víz.

1960 és 1980 között 20 év telt el, számoljuk össze, mennyi film készült el ez idő alatt, mennyi nagyszerű zenekar jött létre, mennyi  sláger, és mekkora stílusgazdagság, micsoda nagy nevek, felejthetetlen produkciók, amelyek ma is elevenen élnek közöttünk, és feltöltenek... 2000 óta 22 év telt el, és összehasonlítva az előző időintervallummal, az eredmény szánalmasan szegény. Rendszerváltás óta, fokozatosan a kelet is bekapcsolódott a nagyfogyasztás vérkeringésébe, azóta életünk másról se szól, csak a mértéktelen habzsolásról, persze nálunk kissé szerényebben, mint nyugaton, de azért kiskutya módra követjük őket. Mára ott tartunk, hogy lassan az utolsó csepp vizünket is felhörpintjük, szinte már nemcsak képletesen értve. És még mindig nem elég, még mindig a nyugati pazarlást nézzük irigykedve, hogy nekünk miért nem jut ennyi jó, mint nekik, ahelyett, hogy ott is meghúzták volna  a gyeplőt még idejében, éltünk volna globálisan szerényebben, de szellemiekben gazdagabban, mert az utóbbi 20 évben egy valamire való filmre nem jutott pénz, míg a szegény kommunizmusban szuperprodukciók születtek, és mennyire örültünk nekik. Nem sírom vissza a régi időket, mert én valódi, kemény diktatúrában éltem, de ha nem esnénk túlzásba egyik téren sem, akkor élhetőbb világunk lenne, és jövőnk se lenne bizonytalan. Mára luxus lett a kultúra, miközben olyan luxusban élünk, hogy kezünkben hordozunk naponta egy univerzális kütyüt, és globálisan veszekedhetünk arról, hogy kinek van igaza. 

Maholnap azonban nemcsak a kultúra lesz luxus, hanem egy falat kenyér és egy pohár víz is. 

Egyszer, utazás közben le akartam fényképezni a fénylő holdat, de helyette ez jelent meg a képen: piros sapka, szarvas agancs, szánkótalp.

Korlátlan képfeltöltés, képtárolás, képmegosztás - www.kepfeltoltes.eu

Kicsit rajzoltam rajta, hogy jobban lássátok:

Korlátlan képfeltöltés, képtárolás, képmegosztás - www.kepfeltoltes.eu

Fárasztóbb volt mint egy gyárlátogatás, havonta elkutyagolni a tulajhoz, hogy kifizessük az albérletet. Pénzünk nem volt vonaljegyre. Éppen szünidő lehetett, lovasparádés ünnep, zsongott a liget, illatoztak a fagylaltozók. Hirtelen egy ló vágtatott el mellettünk. Futottak utána, hogy elkapják, de hiába. Mire a Dózsa György úthoz értünk, már az úttesten feküdt, s körülötte megállt a forgalom.