Tévúton?

jagosistvan 2010-02-04 13:11:35 Jesszus, kezdődik. na aki még nem tudná, Beronak köszönhetjük azt is hogy élünk.

Colletus, ne légy szemtelen. bero bácsinak köszönheted a rangodat, úgy hogy több tiszteletet feléje. :)))

Egyébként meg kit érdekelnek a szerepek, főleg ha kuncsorogtak értük. :)))

Ja, és már most szólok hogy ez nem személyeskedés. Kedves Edina és többiek, ha lehet ne töröljétek. ha mégis akkor nyitok egy új blogot. :)))

Bero 2010-02-04 12:35:17 A félreértések végett, nekem semmi bajom a Rihárddal, olyannyira, hogy amikor decemberben négyszemközt találkoztam az oldal főszerkesztőjével Kövesdy Mártonnal én javasoltam neki, hogy nevezze ki vezető szerkesztőnek. Meg is fogadta javaslatom.
Csak annyit kérnék, hogy tartsa tiszteletben azt, amivel engem bíztak meg, ez olvasható lent az impresszumban is.
Jó munkát kívánok neki és a többi moderátornak.

Részemről a téma lezárva.

Attila_the_hun 2010-02-04 12:30:45 Én bátor vagyok :) bátorkodom...

Bero 2010-02-04 12:27:51 Ha valaki kimaradt szóljon bátran:-))

Hannah 2010-02-04 12:24:07 Bero,már elnézést,hogy megszólalok,de van olyan a Poeten,akit nem szóltál még le?

Colletus 2010-02-04 12:24:06 Írd, amire jólesik. :)

Bero 2010-02-04 12:20:25 Tudod Ricsike ki vannak osztva a szerepek és egyébként pedig rend a lelke mindennek. Nincs mit átgondolni.
Mindezt túlbuzgóságod számlájára írom.

Colletus 2010-02-04 12:09:56 Jólvan Bero, megmondtuk, hogy ez nem ''hivatalos'' Poet tali lesz. De nem igazán értem, hogy ez mit is takar. Miben különbözik egy hivatalos, egy barátitól?

Istvánnal értek egyet... Nem rossz szándékból megyünk oda. A te szervezéseidet is bizonyára tisztességgel végzed, örülök is neki, hogy van olyan, aki foglalkozik ilyesmivel, de eddig sok mindenkivel beszélgettem a szerkesztőségből, és már-már szállóigévé vált a ''hivatalos poet tali''. Nem hiszem,, hogy tudsz mutatni még egy olyan embert, aki ennek a hivatalos vs. barátinak értelmét látná.

Ha úgy vesszük, akkor ez is meg van hirdetve, a Poet.hu szerkesztőségének tagjai szervezik, Poetosok is meg vannak hívva. Mi a probléma? Téged is szeretettel várunk!

Eszemben sincs megsérteni téged, vagy tiszteletlenséget tanúsítani, de ez nem csak az én véleményem. Jobb lenne egy kicsit átgondolni ezt a hivatalosdit.

Bero 2010-02-04 11:14:49 Figyelj Colletus! Én tisztelem a munkád amivel megbíztak és amit tisztességgel elvégzel, megkérnélek te is tiszteld a munkámat, amivel engem bíztak meg. Nem kell az élcelődés.

üdv.

janow 2010-02-04 11:09:12 ''Boldog éllet mááááár...''

jagosistvan 2010-02-04 08:38:15 Van különbség a kettő között? A lényeg hogy emberek, barátok találkoznak.

janow 2010-02-04 08:29:09 ''Amúgy Bero felhívta a figyelmem, hogy ezt nem ő szervezi, ezért hangsúlyozzam, hogy nem hivatalos, hanem baráti találkozóról van szó.''

Mért nem vagyok meglepve?

Colletus 2010-02-04 08:08:18 Még a szállás kérdéses. Aki szeretne a városban aludni, az jelezze, és megpróbálok valami olcsó szállást keríteni!

Colletus 2010-02-04 08:07:32 Részemről rendben van...

Amúgy Bero felhívta a figyelmem, hogy ezt nem ő szervezi, ezért hangsúlyozzam, hogy nem hivatalos, hanem baráti találkozóról van szó. :)))
Tehát, ez egy baráti találkozó! :D

nem lenni

nem lenni…

sár-sötét vér

mint ősi nyom

szárad rá

asszony lelkemre

rogyok

lábak elé

hasadtan

s dőlök majd

mint az egykor

kidöntött fa

száradok

lassan de biztosan

elmosódott

arc

töri meg

tükörvarázslatom

nem lenni…

létnélküliségre vágyom

2010. január 15.

péntek  6:25

Nagy fehéren esik…

Pilláimra rákucorgott:

Mint jelen, széles vállamra.

Hagytam, hogy hagyjalak

ott magadra

azon a kopott padon.

Múltam talán te is voltál,

ha hagyom s elfogadom

azt a tényt, egykor

apám voltál.

Egyszer felém szóltál,

én csak morogtam.

Nem pazaroltam időt

rád,  se a sarokban gubbasztó

alakra, ki én vagyok.

Vagy csak leszek,

úgy mint te most?

Bár, látom még holnapom

de tejszerű köd gomolyog.

- mögötte halált sejtek -

Fehéren ropog -

még nem sár, latyak.

Csak itt belül.

Azok a furcsa szavak…

Ahogy ejted őket

fogatlanul,

én meg hallgatok kegyetlenül.

Mindketten fehéren,

ázottan, szórjuk a sót

magunkra.

Egykor hagytál, hagytalak,

magamra – magadra.

2010. január 5.

kedd  11:17

visszaszámlálás

tévelygőn

mába veszett

maszkos képzelet

kacsint a szembe

 vajon mi végre

támad a holnap

lucskos esőként

tétován

hulló pillanat

tekint az égre fel

sárba döngölt

fakó kincsek után

percek pillanatok

csókok indulatok

eldobott csikkek

csellengő jelen

vak tükrében

kötéltáncot járva

december alkonyán

színpadra írt

bájos haláltánc

esti romantika

éjféli

nekrofília

az érintés

bájos lehelete

nyakamra feszült

kéretlen szó

mint könnyező fában

az ék

egy pillantás

így tépi szét

az utolsó perceket

visszaszámlálás…

Mindenki azt kapja

Másnapos illatok a szobában,

miközben anya ebédet főz.

Adok én is a szokásnak,

bontok egy bort, egy sört.

Koccintok a holnapra.

Mondják, nem biztos, hogy lesz…

Taszítanak oldalba

Jobbról, balról – egyre megy.

Mindenki azt kapja, ami neki jár.

A jövő a szőnyeg alá söpörve már.

Igyunk a mára, igyunk hát!

Szarból épült nekünk a vár.

Enyém a vár, tiéd a lekvár,

legalább nem éhezel.

A hazám egy csonka mentsvár,

velem együtt vérzik el.

Dolgozom a semmiért.

Tanácsként ezt kapom:

Magyarnak lenni? Semmiség.

Csizma szaglik az asztalon.

Mindenki azt kapja, ami neki jár.

A jövő a szőnyeg alá söpörve már.

Igyunk a mára, igyunk hát!

Szarból épült nekünk a vár.

Nap, mint nap szembe köp valaki.

Betegek, irigyek, buták.

Szóltak, bírjam ki tavaszig.

Utána mi lesz, Duna-part vagy Gulág?

Homlokomra vésnél furcsa jeleket.

Gyűlölsz, közben a békéről papolsz.

Kérdem, miért? Itt a felelet:

Mert nem vagy se élő, nem vagy se holt.

Mindenki azt kapja, ami neki jár.

A jövő a szőnyeg alá söpörve már.

Igyunk a mára, igyunk hát!

Szarból épült nekünk a vár.

Élő vagyok, szeretek, érzek.

Szívem magyarul dobog.

Kétoldali sebektől vérzek,

Ha kell, kezemmel érted is lopok

Álmot , vágyat, otthont, hazát,

Fehér Karácsonyt, ha kell,

Földet, vizet, József Attilát

– kezemben benne lelsz.

Mindenki azt kapja, ami neki jár.

A sors az ajtó előtt már.

Igyunk a mára, igyunk hát!

Miből épül nekünk ez a vár?