Tévúton?
EgyébA komponista
A komponista
A messzeségben nincs semmi szép.
Apró kicsiny pont a szerelem.
Mire rám talál, beköszönt a tél.
Arcodra az elmúlást lehelem.
A messzeségben nincs semmi jó.
A hiány közelről öl igazán.
Van az a tett és van az a szó,
mellyel gyilkol a szív és a száj.
A messzeségben nincs semmi báj
és döccennek a szerelemdalok.
Nélküled ez is csak kietlen táj,
hol halálom megkomponálhatom.
2014. július 19.
szombat 20:10
teher
teher
terheddé váltam
súlyos szavakká
agyagos röggé
- mondtad maradnál
mondtam maradj hát
súlyos szavakként
agyagos rögként
- bárcsak tehetném
2014. július 8.
hétfő 11:17
Hagyd!
Hagyd!
A kereszt után,
mondják, a nagy semmi van.
Ne, ne kérdezd kik vagy mik
és mindegy te mit teszel
az árnyak negatív jézussá összeállva
merednek immár a falon.
Valami szivárog a repedések közül.
Valami poshadt élni akarás.
Valami dallam. Nem a tiéd.
Szemedben láttam Őt – mosolygott.
Töredezett szájjal
és torkodban őrzi
az egyetlen igaz titkot.
Hagyd!
Ne szenvedj!
Nevess, mint aki tudja.
A holnap sosem lesz a tegnap.
2014. június 3.
kedd 16:47
Kölni, száj, turha
Kölni, száj, turha
A kölnivízben kékes a szorongás.
Arcomra csapom, mint egy nagy pofont.
Zsíros bőrömbe aprócska nyomot hág,
’hogy jött, úgy ment. Nem osztozott.
Talán a szél vitte távoli tájra
a sarkon túli rég-határ felé,
haloványan még emlékszem a szádra,
ahogy csókolt, majd harapott belém.
Elillantál te is, mint a kölnivíz,
csak kékséged ragadt meg szívemen.
A számat marja valami keser-íz –
Köpni kéne! Ejj! Köpnikénytelen.
2014. május 11.
vasárnap 14:56
ikonország
ikonország
sorra és sorra jönnek a sorok
korcsolyázunk sörön és boron
ez az ország az ikonok hazája
felülkerekednél és mégis alája
kerülsz mint test a kamionnak
alárendelődöm én is az endorfinnak
kamaradarab a rengeteg önvád
lassan már mindegy anya vagy kislány
lassan már mindegy én esetleg ő
a végkifejlet immár nem fejleszthető
tovább ha csókolsz én pofont adok
a te megbecsült hazugságod vagyok
2014. április 28.
hétfő 11:18