Tél

Liwet•  2020. január 14. 14:44

hópuha csendben hallgat a lélek
téli világban tiszta a távol
talpak alatt halkan surrog a hó

álompor hullik az almafára
pille percben alusznak a kertek
megzizzen az alvó hótakaró

ugrál a cseppnyi cinege madár
cérnaszál lábakon topánt se hord
mégis a hidegben víg dala szól

porcukor pereg porlik az égből
avart takar pihe-puha pehely
kínban roppan a tócsa a jégtől

lámpa világol árva az este
édeni csendben csalfa a lángja
ráül a szívre a tájra a tél

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2020. január 16. 06:07

Gyönyörűen láttatod.
Ölellek.

atelk2020. január 15. 19:40

:)

Zsanna2020. január 15. 09:32

Szép! :)

miriam2020. január 14. 18:19

Imádnám ezt a hópelyhes tájat :) nagyon szép, dallamos kis vers !

skary2020. január 14. 16:17

akkó azé érzöm a nyomást .)

logosz2020. január 14. 16:13

"hópuha csendben hallgat a lélek" ez 10 pontos!! Ügyi vaaaagy! ;)

SzaipIstvanne2020. január 14. 15:10

Nagyon SZÉP! Kár, hogy e szép téli tájat, a havat csak versedből ismerem .
Nálunk nem volt régóta hó. Most iszonyú viharos szél van, napok óta.
Ölelésem.

Mikijozsa2020. január 14. 14:58

szép

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom