Virág-versek

Mũvészet
Liwet•  2019. december 10. 10:48

Fabula

Pilinszky János azonos c. verse után

Öreg farkas béke a szívében,
jóra éhes, szépre vágyott.
Elvetődött egyszer a faluba,
és bámészkodott, dudorászott.

Csak nézte az embert gyönyörködve,
jónak vélte, nem kétséges.
A Nap reggel a házba benézett,
fájt, mit ott látott, rémségest.

Mozdulatlan farkas, meredt szemmel,
kit agyonvert az az ember,
akiről azt hitte, lelke csak jó,
s nem tör életére egyszer.

Tisztelet a költőnek 
1921. november27-1981. május 27.

Liwet•  2019. október 5. 21:05

Repülj az én szárnyammal

Magamért sorban írom a verset,
úgy érzem, akkor szívem elernyed.
Nem hajt a siker, nem kell dicsőség,
betűk, minden kihullott könnyemért.

Most magam kedvét sírom, dalolom,
a vers nekem öröm és oltalom.
Ahogyan megláttam a csillagod,
elvarázsoltak fények, illatok.

Magamért írok, lelki békémért,
meg teérted, a két szép szemedért.
Amikor a dal írásra csábít,
a vers, még könnyeket is felszárít.

Most egyszerre dalolok és sírok
teérted, magamért verset írok.
Amikor eljön értem az angyal,
rád hagyom, repülj az én szárnyammal.

Liwet•  2019. október 4. 12:53

Charles Edwards Anderson "Chuck Berry" emlékére

Mindörökké Rock and Roll

Olvasom életét, ki élt nem is rég,
hallgatom zenéjét felpezsdül a vér.
Mindörökre Rock and Roll, ha muzsikál,
már mozdul a láb, összeér a tenyér.

Király volt Ő, legendás és óriás.
Fekete szemében örök tűz égett,
csodákat pengetett, ha szólt a gitár.
Hangjára az alvó világ felébredt.

Felkiáltott nevére a közönség,
valahányszor reflektorfénybe lépett.
A színpadot, mint egy kacsa bejárta,
varázsa volt, ha a húrokba tépett.

Égi mezőn játszik Rock and Roll zenét,
már látom , sok angyal a lábát rázza,
pörög-forog, táncol az égi sereg,
Chuch Berry zenész lelkét Isten vigyázza.

1926. október 18.-2017 március 18.

Liwet•  2019. augusztus 25. 17:30

A versírásról

Ha belülről látsz szívet és álmot
megszépíted vele a világod...

Csendesen élek, halkan lélegzem,
múló időt ringat a végtelen.
Pislog a tűz, a zajgás elnémult,
a dalosmadár elaludt, megbújt.
Nincsenek mesék, alszik a varázs,
megfáradt csodák, hamvad a parázs.
Most alszik a szív, alszik a tinta,
ilyen az ihlet, ily csalafinta.
Hősöket elvitte a déli szél,
fáradt a múzsa, nem szól, nem beszél.

Ez csoda, ha eljutottál eddig,
jelenléted e-sorok ünneplik.
Olvasd, csak olvasd, ilyen egy firka,
mikor magától ír a toll, tinta.
Kényszer ez, szenvedély, mert írni kell,
ahogy a virág nyílik, fű zöldell.
Írjál csak, amíg írni tud kezed,
az írás egy életen át vezet.



Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom