Versek

 

 

 

 

Reggel

 

A reggeli nap első fényei sejlenek,

Az égen még habos felhők,

Felhők közül arcod rajzolódik,

Mosolyogva rám tekint,

Én még szunnyadok egy keveset,

És felébredve a képedet keresem.

De nem lelem, mert az ég már tiszta,

A nap már félig ragyog.

De a szívem érted dobog.

Mosolyogva ölelem a párnám,

Fejem bele fúrom és mormolok,

S neked suttogok.

A szívem megtelik szerelemmel,

Én boldog vagyok,

És elégedett az életemmel!

 

Furcsa szerelem

 

Milyen furcsa végig nézni életem,

Melyben volt sok veszedelem.

Megjártam a hadak útját,

Míg járhatom kedvesem útján.

A szívem átformálta rendesen,

Hogy Övé legyen teljesen.

Neki adtam mindent,

Vele az életem.

Így lett Ő a mindenem.

Szeretem Őt tiszta szívből,

Szerelemből,

Soha ne legyen eleged ebből.

Szeretlek kedvesem, a síron túl is.

Sírva borulok, majd kebledre én is.

Azt mondtad szeretsz,

El nem engedsz,

Fontos vagyok Neked.

Szeretlek.

Én követem akaratod,

Így, együtt vagyunk minden napon!