Lisztecske blogja

 Ilyen,olyan vers Micikéről

Dorombolásra ébredek,

kis szőrgombóc van mellettem,

Micike az a szőrpamacs,

nézd itt egy kis tappancs,

aztán pedig álmos szemek,

melyek mondják gyere velem,

fel is áll és el is indul,

az ajtóbol még vissza néz,

nyávog egyet gyere már,

éhezik ez a jó madár.

Pihengetek a jó melegben,

aztán, imhol egy fejecske,

bökdös,nyávog,gyere már,

üres még az a tál.

Jól van ,persze, megyek már,

had legyen hát tele a tál,

mert akkor a bendőd is megtelik.

Ha,a kiscica jól lakott,

akkor kezdődik a haddel had,

és az egész házat felforgatod.

Zsebkendő és wc papír ,

szanaszét szaggatva,

mert,

Micike a körmével szétszaggatta.

Mosogató szivacs,

lent , folyton folyvást a földön,

megint elcsórtam,

néz rám,

szídj le rögtön.

Az aztalon,ha ételed kint hagyod,

kedves gazdám ne csodálkozz,

ha rögtön felfalom.

Micikére,rászolhatsz,

hát ezerszer,

ha leszidod,

vissza nyávog,

nem egyszer.

Micike a kiscicám,

szeretem őt, ugy biz ám.