Anubis Mérlege

Ha valakinek nem tudsz boldogságot adni,
Tedd azt ami a legjobb;

Most akkor semmit nem csinálok csak ülök megint....és azon gondolkodom,hogy mi értelme van az egész életnek főleg az enyémnek. Nem ön sajnálat ez nem;... csak úgy egy röpke gondolat. Ha szeretsz valakit nem kapod meg ugyan azt amit adsz..ha téged szeret valaki akkor te nem adod meg ugyan azt amit kapsz. mert a mérleg hol ide billen hol oda de soha sem egyforma... Pedig úgy lenne igazságos, hogy az mindig úgy maradjon tökéletes visszinteségben. De nem...nem...mert mindig valamilyen formában fájdalmat okozunk egymásnak, az embereknek...mindenkinek ha nem akartaból akkor akaratlanul. Miért kell ennek így lennie...miért nem lehet mindenki egyformán boldog és örüljön annak amilye van. Az élet túl rövid, ahhoz hogy azzal töltsük el amivel ölelés helyett eltaszítjuk azt ami fontos számunkra...vagy megbántjuk. És így gondolkodva rájöttem, hogy minden de abszolút minden nem az odaadástól vagy a szerelemtől, szeretettől fűgg hanem az oda figyelésről....néha egyetlen röpke másodpercen múlik az egész és már elcsested.... Igen itt a baj...