Anubis Mérlege

Zoltan.t•  2018. szeptember 22. 14:54

Örökre veled

  Veled vagyok az égben,

a felhők ölében.
Együtt nézzük a napot,
és a kék eget.
Ahogy átsuhan velünk

a képzelet.
Veled vagyok most is,

lelkeink egymást ölelik.
Te ott fent az égben,

én meg itt alant a mélyben.
Nem engedjük egymást soha!

-a végtelen éterében.

Zoltan.t•  2018. szeptember 21. 09:30

Őszinte szépség

  Lovam szemében,

minden nap meglátom,

a tökéletes szépséget.

Zoltan.t•  2018. szeptember 19. 21:46

Játék voltam számodra és szivem volt a dobókocka

  Itt voltam mindig és téged vártalak.
Vártalak nappal, és vártalak éjszaka.
Vártalak ha elmentél fürdeni,
vártalak ha elmentél dolgozni
Vártalak ha elmentél templomba
És vártalak ha elmentél kórusra
Itt voltam és vártalak mindig,
vártalak örömmel, vártalak haraggal
vártalak jó kedvel és vártalak szomorúsággal.
Mindegy volt ha a nap sütött
vagy ha  jég esett, én itt voltam és vártalak
rád gondoltam mert életem sem volt fontosabb.
Vártalak mert mindennél jobban szerettelek.
Aztán jött mint égből a csapás,hogy te nem is akartál.
Számodra ez csak játék volt és szívem volt a dobó kocka.
egyszer eldobtál, máskor össze szedtél,,csak játszodtál
hogy végül tudtomra add, hogy nem is akartál.
Igen!-nem is akartál és amúgy is megsérült szívemben
olyan sebet vágtál mely egy örök életre csak
azért fog dobogni, hogy feledje egyszer;
csak egyszer, hogy mindennél jobban szeretett.
Szeretett.....Szeret....és szeretni fog
míg a halál e tátongó és vérző gyógyulatlan sebet
örökre be nem zárja, és feledteti, hogy egyszer
régen, érted, csak érted dobogott és vérzett.

Zoltan.t•  2018. szeptember 18. 12:59

De szeretnék..

    De szeretnék boldog lenni
Egyszer békességben élni
hűséget és szerelmet
szívből megkapni

De szeretnék boldog lenni
ha lenne kiben megbízni
s lenne kinek életemet
a kezébe letenni.

Boldogságom és örömöm
büszkén mutogatni
Letenni a búbánatot
és csak szívből szeretni.

Zoltan.t•  2018. szeptember 17. 15:35

Viszonzatlanság

 I.

Miért bántasz mindig,
miért kellek neked?
Ha nem tudod értékelni
őszinte szerelmemet.
Semmit sem tettem,
semmit sem akarok.
csak annyit, hogy végre
tárd ki a lelked
és ne csak a karod.
Fogadj be szívedbe
engedj be lelkedbe
engedd, hogy legyek
az életed része.
Ne okozz több fájdalmat
ne okozz több bánatot
mert ha eljön a nap
és meghalok,
neked sokkal jobban
ez fájni fog.
II.
Vagy menj!
Menj és élj,
kicsapongó életet
ne kelljek neked
ha értéktelennek
tartod őszinte szerelmem.
Élj a mának
felejtsd el a holnapot
töröld a tegnapot,
ne legyen célod
ne legyen álmod,
csak add meg  magadnak
amit követel az egód.
III.
DE ne feledd!
Egyszer eljön a nap
amikor beköszönt
majd életed tele.
Csak az emlékem fogja
marcangolni hűtlen szívedet.
De nem leszek már ott,
hogy melegítsem
silány vénségedet.
Akkor jössz majd rá
egy sötét őszí
hideg éjszakán,
hogy megölted azt
ki életét kínálta tálcán.
Egyedül fogsz meghalni
egy dohos sötét szobában
senki sem lesz ki
elkisérne utolsó utadra.
Nem leszek ott,
hogy kezed fogjam
nem leszek ott,
hogy veled imádkozzam.
A halál!- csak ő
ki elveszi életed
leperegő  filmjét
akkor jössz majd rá,
hogy elűztél bántottál
ahol csak értél,
fájdalmat okoztál
sose tiszteltél
sose becsültél.
És mégis,és mégis
az alagút végén
ott lesz majd valaki
ki tárt karokkal
fog téged várni.
Mert mindig de mindig
meg tudtam neked bocsájtani.