Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A Tisza-parton
Leonora 2021. március 7. 06:20 olvasva: 63
Szöknek a szavak:
Elhagyatnak falaink alatt
A szerelmes asszonyok.
És a kéz, mely simogat,
- Áldva verő ostor -
Kiszabja sorsunkat.
A Tisza szele
Küld még sóhajt, bele-
Remegnek viszonzásába a fák.
Hol otthon vagyok, ne elemezzeSenki, hogyMiért vagyok beteg.
Színjózan az álmodozás:
Együgyűként szent szíve más,
Mint rég. Puszta fölött
Hajnali ég áradást
Simít a felhőkből, s könnye után már
Feszül elérhetetlen messzeségben a szivárvány.
(2004)