Éjféltájt

Lemoo•  2020. július 14. 12:58  •  olvasva: 163

Karl Lagerfeld, egy elhúnyt német divattervező magyarra fordítva azt mondta egyszer: "Aki melegítőnadrágot visel, az elvesztette az irányítást az élete felett." 

Csípem a melegítőt... 


Nem sokan voltak úgy, hogy sétálnak félrészegen a semmiben a fasoron, a macskakövesen, és mikor már megszokná a sötétet a szemük, egy csavartcigaretta parazsának fénye izzik fel a szájuk előtt, a két szemük közt, és megintcsak annyit sem látnak, mint azelőtt.


Nem sokan ültek le a kukoricás és a búzamező közt éjféltájt a fűbe ezeket a sorokat megírni.


Nem sokan voltak 1200 kilóméterre mindentől tehetetlenül messze, megtévesztően beszélve mások nyelvét, mintha ide valósiak lennének.


Ide kijövök máskor is. Úgy érzem itt nincs külvilág, csak a zene a fülemben, én és az érzelmeim, nem akar semilyen behatás érni, nincsenek mások által kreált gondolataim, nem érint meg a világ megtöredezett posztmodern semmirekellő mondanivalója, életcélt közlése.

Nem sokan gondolják így.

Nem sokaknak hoz felüdülést a magány.


Nem sokaknak adnak ihletet a letargikus deep zenék, amikre az egyik barátom azt mondja, olyan, mintha víz alatt hallgatná őket.


Nem sokan bámulják a földet séta közben, mikor a természet lágy öle eléjük hajtja legszebb lombkoronáit, és a táj kivételesen szép látványt nyújtana.

Nyugi, láttam már ezerszer... Amúgy sem látom a mobil fényétől. 


Nem sokan mentek el járni éjféltájt egy cigivel, meg egy sörrel a kezükben a világ legutolsó falujából a semmi felé tartva. 


Nem sokakon van éjféltájt rövidgatya...

Nem sokan olyan hülyék, mint én...


Úgy érzem, rég elvesztettem az irányítást az életem felett.



MYSTXRIVL - Blvck Rvin

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Lemoo2022. január 18. 18:36

@Lonely_Wolf: az emberi lét fizikai, és szellemi síkból áll, nincs olyan, hogy csak szellemi. az ember attól ember (így bármelyik élőlény) hogy mutatkozik a testiség.
nézz körül, ma többet ér a szava annak, akinek van több tízezer követője, mint annak, akinek igaza van. én ide nem illek, nem tudok szép képeket kirakni magamról, lájkokat gyűjteni, és másokat követni.
bennem sok zavar van, de engem nem zavar

Lonely_Wolf2020. július 22. 18:24

Hmmm, érdekes gondolatok.
Néha böngészem a blogokat, hátha látok valami "érdekeset" is azon kívül, ami tucatszám feltűnik.
Az olyanokat sokszor el sem olvasom, mert arra megvan a réteg, aki megteszi. Én inkább az érdekesebbeket kedvelem, amiben látok fantáziát.

Nálad, így olvasva a soraid, még nem tudom eldönteni hová soroljalak.
Az írt sorok...nos, vannak benne igazságmorzsák, amik alapján azt mondom, van "remény", hogy érdemessé váljon, hogy olvassam. De még korai lenne kijelenteni ezt.

Amit írtál; nem akarom leelemezni pontonként: a Te írásod, a Te életed a jelek szerint.
De az biztos, hogy bárki, bármerre sodródik, ott van az otthona, ahol otthon érzi magát.
Valamint, legyen bármilyen messze mindentől és bármennyire egyedül, nem szabad feladni.
És hogy ki hülye és ki nem...? Mindenkinek saját tiszte megítélni saját magát, mások csak a tettei alapján teszik. Az, hogy jogosan vagy jogtalanul, más kérdés.

Annyi azonban már bizonyos, hogy azzal nem tudok egyetérteni, hogy tesiség nélkül nem illünk sehová sem.
Azt hiszem, valami zavar van benned. Ki tudja, talán, ha kiírod magadból, akkor könnyebb lesz.

Lemoo2020. július 19. 01:25

testiség nélkül sehova

chillly242020. július 18. 23:17

Érdekes. De akkor hova illünk?

Mikijozsa2020. július 17. 15:09

Jó lett a vers

Lemoo2020. július 15. 00:45

egyikünk sem ide illő

Lemoo2020. július 15. 00:44

ide, az internetre

kisspatricia2020. július 14. 16:24

Az ide alatt a Poetot vagy a világot érted? Mindegy is, mert ideillesz, ha hiszed, ha nem. Itt is, ahogy a világban is, mindenki más. Ez nem baj. Én pl. fekete ruhákban járok, fekete a hajam, de a szekrényem, a szőnyegem és szinte mindenem. Nem gyászolok és rossz sem vagyok, pedig ez az előítéletük az embereknek. Igazából az utolsó falatot odaadnám másnak és sajnos (mert ez egy átok!) mindenkiben meglátom a jót. Szóval sorolhatnám. A lényeg, hogy mindenki más, de attól még idevaló, illő.