Elmélkedés

Lemmike•  2021. április 7. 18:16  •  olvasva: 90

Az én művészetem olyan,

mint egy szoba, üveg falakkal, 

de belátni nem lehet.


Az én művészetem olyan,

mint egy folyó, vad és zubogó,

de a partját soha nem vájja.


Az én művészetem olyan,

mint egy festmény, az alkotó egy daraja,

de lepellel takarva.


Az én művészetem olyan,

mint a kristály, csengő és tiszta,

de néma ajkaktól szólaltatva.


Az én művészetem olyan,

mint a meg nem élt emlék,

de valósággá avanzsálva.


S lehet-e a művészet olyan,

mint egy szoba, folyó, festmény, kristály vagy emlék,

ami önmagában létezik, 

de mások számára megfoghatatlan?


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!