Újra gyermek

Versed pörgött, forgott velem,
szárnyra kapott képzeletem,
ott voltam én bent a házban,
sapka nélkül nagykabátban.
 
Üres szoba közepében,
találtam rá a mesédre,
megtelt vele minden sarok,
úgy gondoltam ott maradok.
 
Ott, hol nincsen asztal és szék,
nincsen fogas, mert elvitték,
hol nincs kép és nincsen keret,
ott voltam én bent teveled.
 
Nem hiányzott a kandalló,
se a labda, se hintaló,
megvolt minden, ami kellett,
ott lehettem újra gyermek.

2016. január 29. 

Kállay Sándor   Mese egy házikóról  című versének olvasása után íródott