Az igazság pillanata

Eljött a perc, búcsút intek. Nincs szavam.

Szédülök, le kell ülnöm. Hibáztam.

Elég volt nekem egypár szép szavad,

s a szívem nem volt többé már szabad.

 

Öröm helyett én csak kínt éreztem,

a csókjaidtól én elvéreztem.

Méreg járta át egész testemet,

aznap megölted a lelkemet.

 

Bevallottad nekem, hogy mást szeretsz,

csak kihasználtad épp a helyzetet,

hogy tiszta vizet önts a pohárba,

elmondtad ne keresselek, hiába.

 

Bátran szemedbe nézve azt mondtam,

hogy létezek, azt felejtsd el gyorsan.

Azt várhatod, hogy én keresselek,

fizesd meg inkább, hogy szerettelek!

 

Tudtam, arcul üt ez a mondatom.

Kimondtam, már vissza nem vonhatom.

Üresnek érzem most az életet.

Üresnek, mert szívem Téged szeret. 

 

2012. augusztus ( dalszöveg )

Erröl a versröl nem tudom miért, de mindig Szécsi Pál felvezetö szövege jut eszembe... "Emlékszel?
Utolsó beszélgetésünket egy száguldó mentőautó szirénája szakította félbe.... "

http://www.youtube.com/watch?v=sZYO8-xLRUE