A szív mosolya

Amikor megérintettem fénytelen arcod

tűzforró homlokod égette tenyerem,

éreztem balgaság volna megszólalnom,

mert csendes, ringató ölelésem szereted.

 

Ilyenkor nem létezik már több szemrehányás,

hogy egyetlen tövis se maradjon bennünk

fontos, hogy elérjük a test gyógyulását,

ezért hát nem nyomhatja semmi sem a lelkünk.

 

Ha a szavak helytett a hallgatást kívánjuk,

a tiszta csendet betölti a szeretet,

mikor összedobog érzelemvilágunk,

a szív mosolya meggyógyítja a beteget.

 

2013. áprílis 27.