Gondolkodtató

LeAnunymus•  2017. február 25. 16:52

Színház az élet

Színház az élet
Hol ontják a véred
És oly darabot játszunk
Ami nem a sajátunk

Mások döntenek helyettünk
Mi csak a színészek lettünk
Érzéseink mosollyal takarjuk el
Mert a közönségnek ez kell

Ha van valami gondod
Titkolod, nem mondod
Megköveznének érte
Bárki is kérte

Figyel az öntelt nép!
Mi vagyunk a cirkusz
Ki ha kell színre lép

De itt ész érv nem ér
Megvan nekik a kenyér
Más már őket nem érdekli
Ez az utolsó felvonás. Ennyi...


,,Panem et circences''

LeAnunymus•  2017. február 25. 16:30

Miért nincs reményem

Miért nincs reményem
Én már nem értem
Csak gondolok arra
A bizonyos napra

Miért nincs ki megértsen
Egy kicsit is féltsen
Elnézek jobbra majd balra
Szívem fakadna egy szomorú dalra

Miért mondana olykat:
Hogy nincs ki meghalgat?
Halljátok a hangom?
A nevetek kiáltom

De nem válaszolsz
Méllem nem pártolsz
Elhalkul a visszhangom
Nem akarok egyedül maradnom...

LeAnunymus•  2017. február 25. 16:28

A válaszra várok

Te! Ha olvasod e sorokat
Tudd engem bánt a gondolat
Mi van köztünk?!
Most, miért nem döntünk?
A szavaidra várok
Maradjunk csak barátok?

Izzó csókodra vágyok
Telik az idő és csak várok
Most köztünk van egy mély árok
Amitől semmit nem látok

A kérdőjelek
Bizonytalanságot jelentenek
Ott a sorok végén
Ki tudja? Hát Én!
Ez az érzés mily durva s kemény

Mond amire gondolsz
És megelégszem
Akkor is ha vágyat rombolsz
Ennyi a kérésem



LeAnunymus•  2017. február 25. 16:23

Mondd Anya!

Áruld el nekem Anyám!
Létem véletlen csupán?
Tervből? Tán szerelemből lettem?
Ily sok év után sem bántál meg engem?

Sok butaságot csinálok, ennyit tudok
Párat meg is bánok, és még sokat meg is fogok
Talán egyszer megértem
Miért nem ér az ész érvem

Ami e-képp szól;
Miért ne?!
Már gondolom, jól;
Senki nem kérte

De én csak mondom
Mivek gyerek vagyok
Még nincs sok dolgom
De leszek olyan mint a nagyok

Lehet majd tőlem is megkérdezik
Hogyan lettem én? Mondd Apa!
Én vissza fogok emlékezni
Mikor Én voltam az apraja, és Te a nagyja.

És arra is
Mikor elmesélted
Mi történt
És ,hogyan véled

És hallja majd az unokád;
Ezt csinálta a nagymamád
Mikor gyerek volt mint Te
Nem volt más az élete

Majd mondod a titkát
Sok nevelési praktikát
De előre szaladtam...
És csak ülök itt zavartan

Többét adtál nekem
Mint amit bárki kérhet
Most mondom köszönetem
Mert kaptam tőled létet!

LeAnunymus•  2017. február 25. 16:14

Várok

Várok egy magam
Rád oly gondtalan
Telnek a percek
Az órában homok serceg

Múlik még egy pillanat
Ideérsz e nap alatt?
Az is lehet, hogy türelmem hiába
Ez idő elveszett már, kárba.

Mellettem egy villanyoszlop
Ahoz hasonlítom magam
Csak ott áll és időt lop
Már tudom! Lehetőséget kaptam

Most törhetem a fejem
Nem csak arra, mi lesz velem
Filózhatok azon
Személyem milyen fazon?

Átlagos cselekedet az
Verset írni
Mily dolog? Jó, gaz?
Biztos jobb mint sírni...

Telik az idő
Esik az eső
De már látom
Kis kabátod barátom

Mivel itt vagy
E vers most hagy
Hagy tenni amit kell
De e sorokat nem felejtjük el...