Télidil

Ki nézek az ablakon
Hó és a föld parlagon
Van szerencsém hallanom
Madár szól az ágakon

Hógolyózó gyerekek
Egytől egyig nevetnek
Kacagnak, mint én régen
Nincsen gond kint a réten

Gyermeknek játék a hó
Felnőttnek pénz a fűtés
Ő mosolyog, az aggódó
Ismét egy nehez lépés

Honnan lesz a vacsora
Vár, de -nincs karácsonyi
Se nem semmilyen csoda-
Kezdi már ő gondolni

Nem agódott sokáig
Élettel telt szobáik
Az egyetlen tanúk rá
A csoda jön ha várják

Ilyen fontos a hitünk
Mert az amiben hiszünk
Az segíti éltetni
Azt a csöpnyi kis szívünk