Sárgulnak a fák

LeAnunymus•  2017. november 14. 13:03

Sárgulnak az egykor óriás, zöld fák.
Eljött a hűvöskés, későn érő ősz.
Az idővel elhül bennem egy világ.
Minden ok nélkül a kedvetlenség győz.

Tudom, lesz még tavasz és belőle nyár.
Ahol boldog álmaim teljesülnek.
Ám fogalmam sincs, hogy a télen mi vár?
Az ágon halált hozó hollók ülnek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

LeAnunymus2017. november 16. 07:20

@Eleonora:
Ez így igaz! Nekem egy Edgar Alan Poe könyv változtatta meg az álláspontom!
Köszönöm a lírai sorokat!

LeAnunymus2017. november 16. 07:19

@Pinter.Gergo:
KÖSZÖNÖM!

LeAnunymus2017. november 16. 07:18

@Mikijozsa:
Két szóban is lehet sokat mondani, és neked sikerült is, örülök, hogy tetszett. Köszönöm a sorokat

LeAnunymus2017. november 16. 07:17

@maganyoscedrus:
Remélem a tél rövidebb mindkettőnknek...
Köszönöm!

Eleonora2017. november 15. 22:04

A hollók nem halál madarak, tudják, telet, csak emberek közt tűrhetnek.
Nagyon tetszett versed.

Pinter.Gergo2017. november 15. 08:42

Nagyon KIRÁLY.

Mikijozsa2017. november 14. 18:38

nagyon tetszik - okosan gazdálkodtál a két strófával, sokminden belekerült

Törölt tag2017. november 14. 13:24

Törölt hozzászólás.