Gondolkodtató
SzerelemÁlmokban már láttalak...
Álmokban már láttalak
Ott szívembe zártalak
Erre nincsenek szavak
Eltűnnek mint a nyarak
Add Te nékem egy nyarad
És majd szavad sem marad
Meg szeretném mutatni
Mily szerelmesnek lenni
Egy estét képzelj most el
Mikor senki nem figyel
Szeretnék csókot lopni
Szerelmes táncot ropni
Kettesben vacsorázni
Csendesben elmélázni
Estekben bőrig ázni
Tettekben megkívánni
Rozsával udvarolni
Sokáig átkarolni
Ki ellenünk: dacolni
Melletted álmodozni
Lehet majd azt álmodnám
Hogy tényleg itt vagy. Mert ám!
Most őrülten hiányzol!
Te Angyal az álmomból!...
A válaszra várok
Te! Ha olvasod e sorokat
Tudd engem bánt a gondolat
Mi van köztünk?!
Most, miért nem döntünk?
A szavaidra várok
Maradjunk csak barátok?
Izzó csókodra vágyok
Telik az idő és csak várok
Most köztünk van egy mély árok
Amitől semmit nem látok
A kérdőjelek
Bizonytalanságot jelentenek
Ott a sorok végén
Ki tudja? Hát Én!
Ez az érzés mily durva s kemény
Mond amire gondolsz
És megelégszem
Akkor is ha vágyat rombolsz
Ennyi a kérésem
A szerelmes erdő
Szerelmes a fűzfa
Egy másik fát fűz ma
Egy szempontot kitűz
Égjen a szenvedélyes tűz
A nélkül
El kerül
Minden értelem
Minden érzelem
Nem volt szép
Se okos
Teste épp
De rongyos
Így telt, és múlt az idő
Próbálkozott. Nem nyerő...
Azóta is csak lóg
Fűzfa összes ága
Kérdi: Hol az a csók
Hol marad a párja?
Szerelmes szójáték
Szerelmem szála
Szökken szárba
Piros pipacs
Párjára tálalva
Gyengédén gyönyörködöm
Gyáva módon rejtőzködöm
Végső vallatásnak vélem
Ha veled kell beszélnem
Görcsölök a gondolaton
Hogyan kéne elmondanom
Embertelen eszme e szerelem
Nekem szerelmesnek lennem
Lehetetlen....
Csak csűrném és csavarnám
Cselekkel átrónám...
Csőcselék csalogat téged!
Csillagokat kérted
De te eme verset nyerted.
Ezt szereted?
Nem? Engedd!
Ámbár a lehetőség fennáll
Hogy tetszik amit kaptál
Ha igen, akkor már ma mond!
Válaszod várja egy szójáték bolond...
Kihűlt szív
Kihűlt a szívem
Nem érzek semmit
És, hogy miért nem
Kérdezz csak ennyit
Lélektelen porhüvely
Ez vagyok én már
Ki hagyja, hogy ölelj
De érzés vele nem jár
Kopog a szívem
Tán ki akar jönni
Nincs ki sírna értem
Lehet segítek megszökni
Elhagyom ezt a börtönt
Amit testnek hívnak
Mit kívülről bőr önt
Hol a sebek nyílnak
Nem mint ha a lélek
Sérthetetlen lenne
Ezért attól félek
Új szerelem jön szembe
Nem akarok többet
Egy is elég volt
Sok is ez az ötlet
Mint fény hol az égbolt
Nem régiben egy pont
Ott fent elveszett
És hiánya szenvedést ont
Mert az volt a szerelmed
Hiányzik, de nincs ,,és"
Szeretni szív nélkül nehéz
Keresheted bennem az érzést
Azzal sokra nem mész
Mint reménysugár
Szívem dobban
Érte nem kár
nem dobban, roppan