Gondolkodtató
SzerelemBoldog karácsonyt Lilim!
Hogy mutathatnám meg neked,
Hogy mennyire is szeretlek?
Úgy, hogy el soha se feledd
Az érzést, a szeretetem.
Mikor felkelsz reggelente,
Meleg borzongás fogjon el!
Hisz rád gondolok epedve,
Lopott csókod izzása kell.
Nagy karácsonyi hajcihő,
Minek bármi cicoma, ék,
Díszes öltözet, lakkcipő,
Ha nélküled üres lennék
Minden ajándék doboznál
Reménykedve bontok, várom,
Ó, bárcsak elő Te bújnál!
Kedvesem, Szerelmem, Párom.
Jó reggelt!
Kellemes virradás a reggel
Ha a napsugár veled kel fel
Remélem, hogy álmod őrizték
A lenge szárnyú szender lepkék
Lábad lépte a dunna alól
Csendes muzsikát dúdol, dalol
Kelnék ilyen dallamra százszor
Ha melletted vagyok bármikor
Ragyogja be napod az öröm
Mind ami lelhető a földön
Gondtalanul hajtsd le majd fejed
S tudd, szeretem szemed, szád, neved!
Lehelet egy késő őszi szerelemről
Sárgulnak a falevelek, hajad színére
Hajaz az árnyalat, ahogy sétálsz a fák alatt
Rugdosod az avart, kissé zavart
De vidám vagyok végre
Boldog, mint az újszülött borjú
Hisz éltetsz szemed világával
Késő őszi nappal
Is mondhatom: láv jú
Mondhatnám, ha szeretnéd
Ha végre itt lennél
Talán, ha léteznél
Együtt rugdosnánk a leveleket
De nélküled nem lehet
Erről szól e késő őszi lehelet
Hiányodban
Hiányodban nem is gondolok másra
Rabul ejti elmém szemed pillantása
Nézz az égre, s keresd a legfényesebb csillagot
S tudd, hogy én is ezt teszem s rád gondolok
Néha csak elképzelem bájod
Napvilág nélkül, fényes hold
Süti meg a göndör tincseket
Ilyenkor irigylem a kék eget
Egész nap s éjjen át lehet
Azzal kit személyem szeret
Nagyon, s annál is jobban
De lehet, hogy már mondtam
Hiányodban számolom a napokat
De az idő kegyetlen, s nem válogat
De mily' szofisztikált módon csalfa
Napom nélküled hosszú, veled meg lopja
Csak álmodozom rólad
Hiányodban csak álmodozom rólad
Újra lejátszom délutánjaikat
Csak sétáltunk végig Eger utcáin
Nem tűnődtünk az élet problémáin
Macska köves út, csordogáló patak
Veled nekem ezek megadattanak
Tudod, hálás vagyok nagyon, Életem
Azért a sok mindenért, s hogy vagy nekem
Meg sem köszönhetem, annyira sokszor
Mint ahányszor Te segítesz, ha tudsz hol
Ám megpróbálom százszor megköszönni
Sajnos e versbe nem jutott, csak ennyi