Az út túl oldalán

LeAnunymus•  2019. június 11. 03:31

Kicsike voltam még,
Tán nem is olyan rég.
Fogtad pici kacsóm,
Hogy ne essen bajom.

Untalan kérdtelek,
"Apa, mondd mik ezek?
Apa azt, hogy hívják?"
S Te mindent megmondtál.

Majd a túl oldalon
Csak csendben, bús komor
Ballagtam melletted.
Tudtam, hogy menned kell.

Most meg pont fordítva,
És mégis pont úgy van.
Most Te a túl oldalt,
Dúdolsz egy lassú dalt.

Már nincs "melletted" sem,
Mert el kellett menned.
Pedig most nem lennék
Cseppet sem kesernyés.

Ha most csak ballagnánk,
Csöndesen kettecskén.
Fentről pillants reám
Hős Apám, Istekém!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

SzaipIstvanne2019. június 11. 12:12

Nagyon szepseges, szomoruan szep vers.
Udv.

kicsisara2019. június 11. 08:05

A versed gyönyörű! Sajnálom!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom