Lauren blogja

Lauren•  2010. június 10. 17:39

Elutasított versem

(Elnézést kérek, pár nappal ezelőtt módósítani akartam ezt az írást, mivel csak az első rész volt megformázva, és sajnos töröltem, az el nem olvasott hozzászólásokkal együtt. Bocsánatot kérek, hogy nem válaszoltam.)

Elaludni én most fogok...(1)

Elaludni én most fogok,
Már jönnek értem az angyalok.
A lelkem most elhagyja testemet,
És félbe vágja szívemet.
Véget ér keserű életem,
Mert lelkemet, szabadon engedem.
Átlépek az élet kapuján,
Így végre megnyugszom talán.

Ma véget ér az életem,
De lelkem, megmarad nekem.
Csak testemtől válok el,
Így mehetek szabad lélekkel.
Az angyalok már készen állnak,
Hogy magukhoz hívjanak.
Senki nem ért meg engem,
Pedig tönkre ment az életem.

Senkit sem szeretnék bántani,
De nekem most el kell menni.
Így kap megnyugvást a szívem,
És megtisztul a lelkem.
Várni többet nem tudok,
Mert sürgetnek az angyalok.
Az utat már félig megtettem,
És most, be is fejezem.

Még mindig rosszul vagyok,
Ha az életemre gondolok.
Nem sok jót kaptam, életem során,
De most, véget ér talán.
Sok rosszat hozott el az élet,
De ennél már csak jobb lehet.
A kapun éppen most lépek át,
Látni fogom...Isten országát.

2004.08.

Elaludni én most fogok...(2)

Mikor Isten kapuján átléptem,
Új életre kelt a lelkem.
Látom már a mennyország szívét,
Az egész világ teremtőjét.
A fájdalom már nem él bennem,
Megváltozott minden körülöttem.
Érzem már a szeretet ízét,
Látom már az élet értelmét.

Befejeztem az utolsó utamat,
De most... elkezdek egy másikat.
Minden rosszat el kell feledni,
Csak a jót szabad meghagyni.
Új testben fogok élni,
Mibe lelkem, is be fog költözni.
Végre új életet kezdhetek,
Amit tönkre, nem teszek.

Nem tudom... mihez kezdjek,
Hogy semmi rosszat ne tegyek.
Ez számomra az utolsó alkalom,
Mielőtt új helyemet elfoglalom.
Súlyos hibákat nem követek el,
Csak így élhetek szabad lélekkel.
Vigyázni fogok az új életemre,
Úgy, mint az utolsó lehetőségre.

Elég volt a szenvedésből,
A bánattal teli életből.
Itt vagyok az új élet kezdetén,
Erre vártam már szívem mélyén.
Most újra átlépek az élet kapuján,
Lelkem újraéled talán.
Remélem boldog lesz az életem,
És a szeretetet is meglelem.

2004.09.

Sebestyén Attila