Lanor blogja

Vers
Lanor•  2013. november 17. 22:31

Irigység témára 3 vers... :)

Kismadár

 

Irigye lettem a piciny madárnak,

ki dalolva szárnyal neki a határnak,

ki a múltját soha nem húzza magára,

hanem a szél hátán örömét kiálltja.

 

Irigye lettem, mert bár semmi kincse,

élete célja, hogy a dalát hintse

mindenkinek osztja, s nem koldul cserébe,

nem kéri az árát, nem adózik érte.

 

Csak repül előre, nem néz soha hátra,

s nem fontos már neki az idő múlása,

bár napra nap ha jő, s az éj követ éjjet,

ő boldogan újra fellegekbe téved.

 

Irigye lettem, mert életét éli,

s ha rossz is a sorsa, életét nem félti,

hanem szárnyát bátran a szél ellen tárja,

s röpül boldogan bele a világba.

 

 

Irigység

 

Gonosz irigység vetett bennem ágyat,

irigylem azokat, kik párjukkal hálnak,

kiknek ölelés minden napi jussa

s este nem csak hideg műanyagra futja.

 

Kéjüket nem vastag takaróba fojtják,

s nem pecáznak minden alkalomra csókát,

s kik a szerelmet még tán tisztelni tudják,

nos irigységem ezek nagyon bírják.

 

 

Lopott sorok

 

Tetszenek szavaid, minek is filózzak?

új értelmet benne minek is kutassak?

Inkább kölcsön veszem s nevem aláírva,

mint saját szerzeményt adom elő nyomba'.

 

Minek ide a szív, minek ide lélek,

habár plagizálok mégis jól megélek,

s mások szavaival magamat futtatva,

leszek a világnak pávatollas szarka.

 

Mit érdekel engem, hogy neked ez bántó,

s megirigyelt sorod, versemben csak pár szó,

inkább örülj neki, hogy tollamra vettem,

s a közönségemnek bátran odatettem.

 

Nem kell rögtön magad pulykává felfújni,

hiszen neked is jut, bőven verses nudli,

s lehet, hogy ha agyam én is törtem volna,

szebb szavakat szedtem volna egy csokorba.

 

De jobb nekem hogyha ide-oda nézek,

s más lopott sorait versemben idézek,

ne irigyeld tőlem, hogy a szerzeményem

csak lopott sorokból összerakott érdem.

 

(Szóval azért ideírom, hogy úgy próbáltam gondolkodni ahogyan ezek a plagizálók védekeznek. Vagyis a versemben nem a saját véleményem tükröződik... :))

 

Lanor•  2013. november 7. 20:36

Szerelem témára... na ez is idekerült. :)

(Játékra! Na csak csendben kuncogni kérem! :))
Téma

Témázgatunk, témázgatunk?
Ja, ja a téma az adott,
aztán hogy lesz e kistéma belőle
és hogy becsukják e a kaput.
Na szóval ha téma kell,
hát ott fekszik előtted,
hisz nem kapja be
senki a legyet előled.
Szóval a téma az téma,
s ha ez mérvadó ma,
hát legyen selymes, és puha,
csókolható és édes,
legyen benne valami lágy,
finoman mondva negédes.
Ja, hogy még mindig nem érted,
nem baj, a 18-ast még ki se raktam,
s hogy a szerelem is téma lett,
na ezt is jól odaraktam.

 

 

nemojano  A válaszom:

"na ezt jól odaraktam"
a falat sem kapartam,
a téma az kérem,téma,
s nem tréfa,
nem lebeg a 18-as,
szigorúan csak karikába,
mint a szerelmes, ha Ó-lába
nem vágja nyakon,
s nem lesz nagyon
blőd a nevetése,
mikor csók helyett
leesik a földre.

Lanor•  2013. szeptember 7. 22:59

Égető szerelem

Égető szerelem

Szeretsz e annyira, hogy lemondj a csókról
a szádat elhagyó, hamis röpke bókról,
szeretsz e mondd, hogy lemondj a jóról,
hogy értem eloltsd a tüzet a pokolból.

Szeretsz e annyira, hogy az életedet
önként, és dalolva a kezembe teszed,
és nem kéred számon mit, miért is mondtam,
ha úgy adja a sors, velem légy a rosszban.

Szeretsz e annyira, hogy az ölelésem,
még ha sebet okoz, könyörögjél értem,
s szeretsz e akkor is, ha én, már nem leszek,
s hogy a tiéd voltam, az kőbe vésetett.

Mondd, mondd; szeretsz-e annyira,
hogy értem mindent feladj,
barátot, családot, és törvényt megtagadj.

Mert az én szerelmem, égető pokol,
erre számítson Az,
ki tüzet csihol.

Napok óta ez a vers megy a fejemben, talán azért, mert ezt hallgattam!!!
http://youtu.be/CGa8hp1oYhk

Lanor•  2013. szeptember 7. 19:45

Kirakat

Kirakat

Ne válaszolj, drága, 
nem szavadra vágyom
ölelj jól magadhoz
most csak ezt kívánom.

Ne mondj semmit kérlek,
ne hazudj, ne halljam,
hagyd, hogy édes szádat
csókkal letapasszam.

Ölelj most szorosan,
ölelj jól magadhoz,
felejtsünk el amit
a világ ránk halmoz.

Most, itt, csak te és én,
ne zavarja semmi,
nem kell a szerelmet
kirakatba tenni.

Lanor•  2013. szeptember 6. 11:24

Juhász Gyula: Magamhoz, nyárvégi estén

Juhász Gyula: Magamhoz, nyárvégi estén

Nem születtél, látom: lenni legelsőnek,
Csillagot mutatni a borús időnek,
Vágy piros virágát büszkén szívre tűzni,
Titkait jövőnek bátran kibetűzni.

Apád is beteg volt, kifáradt keresztény,
Aki sírt a csillag és a féreg vesztén,
Akiben fölös volt a kímélő jóság
S örökül rád hagyta fájó szive sorsát.

De azért, én lelkem, még nincsen veszve semmi,
Ennyi gyöngeségből kell erőre kelni,
Ennyi szomorúság, ami tégedet vert,
Ötvözi ezüstté a költőt, az embert!

Csak zenélj, ahogy tudsz, méla hangfogóval,
Csak beszélj a csönddel, árnnyal, csillagokkal
És ha másra hallgat mind a többi ember,
Te beszélj tovább a zengő végtelennel