Lanor blogja

Kávé szagú édes reggelek,

már rég nem veletek ébredek,

időm kevés, hasztalan futok,

egyedül túl sok, nem haladok.

 

Érzem még kávém friss illatát,

keresem szád puha sóhaját,

fülembe cseng az óra zaja

egyedül alszom el éjszaka.

 

Egyik oldalon fogom kezét,

este egyedül mondok mesét

üres a másik gyermeki kéz,

szobádba még keresve benéz.

 

Virrad a hajnal, ébreszt a fény,

kezdjük a napot, a két kemény,

este még gyertya gyullad neked,

így alszik el párod, s gyermeked.