Irigység témára 3 vers... :)

Kismadár

 

Irigye lettem a piciny madárnak,

ki dalolva szárnyal neki a határnak,

ki a múltját soha nem húzza magára,

hanem a szél hátán örömét kiálltja.

 

Irigye lettem, mert bár semmi kincse,

élete célja, hogy a dalát hintse

mindenkinek osztja, s nem koldul cserébe,

nem kéri az árát, nem adózik érte.

 

Csak repül előre, nem néz soha hátra,

s nem fontos már neki az idő múlása,

bár napra nap ha jő, s az éj követ éjjet,

ő boldogan újra fellegekbe téved.

 

Irigye lettem, mert életét éli,

s ha rossz is a sorsa, életét nem félti,

hanem szárnyát bátran a szél ellen tárja,

s röpül boldogan bele a világba.

 

 

Irigység

 

Gonosz irigység vetett bennem ágyat,

irigylem azokat, kik párjukkal hálnak,

kiknek ölelés minden napi jussa

s este nem csak hideg műanyagra futja.

 

Kéjüket nem vastag takaróba fojtják,

s nem pecáznak minden alkalomra csókát,

s kik a szerelmet még tán tisztelni tudják,

nos irigységem ezek nagyon bírják.

 

 

Lopott sorok

 

Tetszenek szavaid, minek is filózzak?

új értelmet benne minek is kutassak?

Inkább kölcsön veszem s nevem aláírva,

mint saját szerzeményt adom elő nyomba'.

 

Minek ide a szív, minek ide lélek,

habár plagizálok mégis jól megélek,

s mások szavaival magamat futtatva,

leszek a világnak pávatollas szarka.

 

Mit érdekel engem, hogy neked ez bántó,

s megirigyelt sorod, versemben csak pár szó,

inkább örülj neki, hogy tollamra vettem,

s a közönségemnek bátran odatettem.

 

Nem kell rögtön magad pulykává felfújni,

hiszen neked is jut, bőven verses nudli,

s lehet, hogy ha agyam én is törtem volna,

szebb szavakat szedtem volna egy csokorba.

 

De jobb nekem hogyha ide-oda nézek,

s más lopott sorait versemben idézek,

ne irigyeld tőlem, hogy a szerzeményem

csak lopott sorokból összerakott érdem.

 

(Szóval azért ideírom, hogy úgy próbáltam gondolkodni ahogyan ezek a plagizálók védekeznek. Vagyis a versemben nem a saját véleményem tükröződik... :))