Hogy mondjam el?

Bekopogott nélküled a tél,

az ablakom is deres.

El nem mondott szavaim

bennem fáznak,

s a reményben élt

gondolatom téged keres.

És szinte fáj minden gondolat,

mert nem jön ki 

egyetlen szó, sem hang, 

. az ajkamra fagy.

Nem maradt belőled 

semmi más,

csak a párnámon

heverő fakó

álomrongyok. 

S a magamba fojtott kiáltás.

Már nem vagy itt.

A nincstelenség meggyűrődve

ül gyenge vállamon.

Hogy mondjam el?

-Szeretlek téged.

Hogy mondjam el?

Már nem tudom.