Tovatűnt a mámor

Laminaria913•  2020. március 26. 06:30  •  olvasva: 24

Furcsa dolog történt régen

Szerelmet érzett a szívem

Szép,nagy férfi megdobbantá.

Lényemet magával ragadá.

És én,mint hóbortos gyermek

Hagytam,hogy a szívem teljen

Minden egyes simulós szóval

Melyet ajka felém sóhajt

De aztán, biz én fel ébredtem

Honnan is jött a sok óhaj?

Megláttam,mi rejtve volt

Lelkemen nem esett folt

Mégis soká úgy éreztem

Badarságot cselekedtem

Megbontottam ami egység

S okoztam a magam vesztét.

Szerencsére észbe kaptam

Mielőtt elnyelt a katlan

S immár újra szilárdan állok

Nem kell nékem effélé átok!

Amit kaptam,magamnak okoztam

Nem  vagyok már elkárhozottan

Visszatért belém az élet

S jelentem,újra Élek!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Laminaria9132020. március 27. 07:57

@folded: na ja...bár eddig büszke voltam,hogy nem tartozom a "mindenki"közé. Mégis csak sorba álltam....😫

Laminaria9132020. március 27. 07:56

@skary: mög ilyenök,oszt gubbasztva pityergök. Illetve pityerögtem.....de ma már nöm.

folded2020. március 26. 12:18

megesik mindenkivel😊

skary2020. március 26. 08:34

jóvanakkóóó...mögdobbantá mög ilyenök :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom