Lelkem ékes cseppjei Laminaria913 blogja

Novella
Laminaria913•  2020. február 5. 10:56

Tavak Anyja

  • Holdfényes éjszakában halkan siklik a csónak a tavon. Az öreg halász csak ül mélán s a hálót lesi. Hosszú évek óta tudja,hogy csak ilyenkor,ilyen holdfényes

  éjjelen merészkedik elő a tavak ősanyja,s indul vadászni. Amint a hold éjfélre jár lassan húzni kezdi a hálót. S már tudja,most sikerült! Most végre megvan! Évek óta várta ezt az éjjelt,mióta még ifjúkorában látta a balaton partján állva,amint a tavak anyja vadászatra indult,s a tóban fürdő kisleányt egyetlen mozdulattal a víz alá vonta. Sokan álltak akkor aparton...Ugyanilyen holdfényes este volt. Régi szokás a faluban,hogy a nyári napforduló éjjelén a gyerekeket megfürdetik a tóban,s áldást kérnek rájuk a tó szellemétől.S akkor hirtelen örvényleni kezdett a víz,és a kisleányt egyetlen mozdulattal lerántotta tavak anyja a mélybe. A parton óriási kavarodás támadt a leányka szülei zokodva - ordítva gázoltak a vízbe,hátha még segíthetnek gyermekükön.De már késő volt. Örökre elnyelte a mély. Akkor,ott megfogadta a halász, hogy elfogja tavak anyját. Azóta minden évben ugyanezen a napon kijön éjjel,kiveti hálóját,s vár. Csendben,feszülő idegekkel vár. S most végre meg van! Feszül a háló,benne a hal! Húzza kínkeservesen. Nehéz. Munkában fáradt tagjai már nem oly erősek. Meglátszik rajta a kor. Immáron ötven éve várja ezt az éjszakát. Fáradt keze már reszket,de csak vonja a hálót, húzza a halat.
Már megvan,de nem bírja a csónakba húzni. A hajó oldalához köti a hálót,s evezni kezd a part felé. Mikor végre eléri,kiszáll a csónakból és a partra próbálja vonni a halat. Az óriási öreg harcsa küzd,s örvénylik a víz körötte. A halász csak húzza fáradhatatlanul.  Egész testében remeg,de nem enged a halnak. Erejének utolsó cseppjét kihasználva partra húzza a hálóban vergődő halat,s elterül a víztől síkos földön. Még mindig szorítja a hálót,de arcán már mosoly ül. Végre sikerült........ Megvan tavak anyja! S tudja, hogy most vége. Megtér teremtőjéhez. Reggel a falubeliek találják meg testét. Még akkor is a hálót szorítja,benne a hallal. Egymás mellett érte őket a vég. A falu horkáját is lehívták a partra,aki szörnyülködve nézi,mit tett a halász! Megölte a tó szellemét! Megölte tavak anyját!  Mérgében kiadja a parancsot:a halászt eltemetni nem lehet! Emberei belökit a holttestet a vízbe. A halat azonban elviszik a faluba,s a táltos áldozatot mutat be előtte,kéri a szellemeket,hogy me sújtsák a falut átokkal a halász bűne miatt.
S a kérés meghallgattatott, de a halász nem lel gyugalomra a túlvilágon. Ha kimész holdfényes nyári éjjel a balaton csendes vizére,meghallhatod az evezőcsapásokat,s láthatos,amint az öreg halász a vizet járja,s keresi tavak anyját újra és újra az idők végezetéig.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom