Kognitív rímelmélet ürügyén I.

Olvasmányom is azt írja 
Rím a Jelentést hajlítja*,
akár tömeg a téridőt**,
a nyár eltolta délidőt.


Nos, vessünk rá egy pillantást:
Mit is hozhat, vajh villant mást,
e furcsa metonímia,
az ebből koholt vídia?


Már sok szerzőnek elmeszelt
művében ott, hogy mit jelent
a Jelentés..., de értjük-e?
Vagy féljünk, hogy csak véljük ezt?


Jel, Adat, Információ:
Itt az egymásra számító
kusza fogalmi szerkezet,
mi megragadhat lényeget.


Legyen a Jel: rendezése
közegnek elő-, s háttérre.
Míg az Adat, ilyen jelek
dekódolási rendszere.


Ekkor az Információ
helyzetfüggő konstrukció,
ámde objektív kontextus,
mit ért, ki bírja e nexust,


(Minek része, természetes,
a jelcsoport elmés, helyes
adattá alakítása
'hogy fentebb kanyarítám, ja...)


Eljutottunk végre véghez,
a misztikus Jelentéshez.
Csak cseréld az objektívet
lazán (inter)szubjektívre!


..folyt. köv.


* ez a metonímia
** ez az előzó metonímiából fakadó metafora