Arc poétika

Személyes
L.T.•  2020. február 8. 21:38

Naplóbejegyzés IV.

Lágy, s Gonosz 

(2020.02.07. 12:55)


Van abban valami lágyan gonosz,

ahogy mögülem libegve osonsz

át e bizarr heringes dobozon,

és így elragadó látványodból

pár pillanattal ajándékozol.


Nem tudhatod (?): néhány másodperce

álltam fel a szelektívhez menet,

az üvegajtón át látnád persze,

de ha nem, s korábban érkezel,

fordultamban bokámra fékezel.


Kérlek, azért néha mutasd Magad!

Libegj, suhanj, táncolj vagy csak haladj,

s kápráztató fénykvantum-áradat,

hogyha szomjas retinámra tapad,

fogaskerék mögötte megakad.

L.T.•  2020. február 4. 18:08

Naplóbejegyzés III.

Veled, Lidércem...


Veled álmodtam, Édes.

Ócska kéjest?

Dehogy, lidércest!

Hogy volt álmomban - kétes:

Homály immár.

Emlékköd szitál

ritkásan inkább...


Csak annyi dereng bizton,

hajlott itt-ott

abszurdba, 'mint sok

helyzet ismételt kínos

párbeszéd. Bár

asszertív vénám

engedhetné ám...


Tudod jól, a "Nemtudom"

- asszem unod,

engem felhúzott

viszont -, gyáván megbukott

válaszomért

bizony holtomért

kísértő hóhért...


Csak túlreagálni, hogy

lepattints ott,

őszinte 'mi volt,

dúlt "Hátezaz" hárító

gyors válaszod.

Hiába, akkor

agyam sem kapcsolt...


Hát könyörgöm, oldozz fel!

Ne hagyd, hogy ezt

nyögjem, míg groteszk

végem végleg dolgoz el!

Ó, irgalmazz!

Tudom, nem hagyhat

ilyet egy Angyal...


...


S Nutella Napra ébred

rémült énem.

Így lehetsz nékem

tiltott alma, vétkem

s egyként kívánt

becézett imám,

Nutella immár.

L.T.•  2020. január 29. 20:57

Naplóbejegyzés II.

Suhanó Angyal

Annál nehezebb lesz megállnom
a röhögőgörcsben nyilvános
fetrengést - magamon mulatva -,
a Sors minél többször mutatgat,
ami, valljuk be,
nem való ide...


Sajnálom, nem tehetek Rólad,
lennék kiöregedett róka,
nekem mégis a nap fénypontja,
egy magasban ámult légtorna:
színen, ha feltűnsz
idehatva, s eltűnsz.


Suhanó Angyal, Te Varázslat
- mobilba rejtett pillantással -,
felérsz egy pillangóhatással,
hurrikánt okozva talánnyal:
mit keres erre
a Főpapnő* teste?


Groteszk Zöld Heringes Dobozunk
íly lazán demonstráló fokú
indokolatlan átszelése
- hiszen mehetne másfelé, nem? -
oktalan sejtett
reménnyel kecsegtet.




Nos, tudd, ha mégis kell ekézned:
Félhárom magasságában költöm el az ebédet,
az ablak mellett arra találsz,
honnan élvezhetném, bár hét emelet a magasság,
a tájcsit odalent művelő,
legkevésbé sem műkedvelőt.



* bővebb magyarázat - coming soon...

L.T.•  2020. január 22. 22:26

Naplóbejegyzés I.

Gyávaságom tele

Ezt a becslést benéztem*
- nem kicsit -, s tetéztem
azzal: röpke másfél hónap
és kétszer egymásba botolva,
miközben én is, s Te is, nini,
voltunk szabin - nem is picit...


Lásd be, az vicces lenne,
ha ez tovább is így menne,
hogy "szia"-"heló", s mozdulat
félbehagy, meg tekintet tétova,
miközben méla undorral leplezett,
sietős tovalibbenés, rettegve...


Legközelebb előkapjak egy megafont
vagy elég lesz egy gáncs a folyosón?
Bokára menjek vagy fülre?
Ugye, felkészültél a Nagy Kűrre?
Te visszadobott halacskaként,
én három kívánság alanyaként...


Egy: bocsánatod morálisan
vállalható akármibármi
engesztelő gesztus ellenében,
bárhol és bármikor
adva-
kapva.


Kettő: XYZ-érzésed
eredettörténetét rímbe faragva,
de még ittlétem időkorlátját,
s hozzáférhetőségemet betartva
bírni
írni.


Három: egy agymenésben fogant
mentális modell egyik mintájaként
és konstruktív kritikusaként,
korrekt női vezetők kiválasztását
segí-
teni.



* "Kis valószínűséggel kerülök a vélt sértett szeme elé..." 
(Megválaszolatlan bocsánatkérő levélből.)

L.T.•  2020. január 14. 21:47

Eredettörténet I. - Teremtő Anyóca

Van egy történet a Teremtőről, akinek esze ágában sem volt teremteni: 
Feltehetőleg mással volt elfoglalva, tán azt sem tudta mit fog jelenteni...


A Kauzalitás Angyala azonban elintézte, hogy a dolgok csak úgy... zajlódjanak - 
pusztán a Teremtő létezése, általa az Oknak. 
Így, ha nem akarta, hogy ezek a dolgok igazán rosszra forduljanak, 
magasabb szinten kellett részesévé válnia azoknak. 


S, mert talán az alapanyagok sem voltak elsőosztályúak, 
talán a Kéz is gyakorlatlan volt, ráadásul tudta (de nem sejtette), 
hogy a teremtés magában hordozza a nem kívánt felelősséget, 
ezért kezdetben csak elvétve, ösztönösen nyúlt bele az eseményekbe. 
E bölcs mértékletességet néhány ritka kivételtől eltekintve 
egészen addig megtartotta, 
amíg a teremtményeit, sorsukra bízva, magukra nem hagyta...


(Itt van egy kb. 10 éves filmszakadás, 
majd 20 évnyi kallódás időben-térben, 
míg az utóbbi 5 évre magamhoz tértem.)


Nos, azt sem tudom, hogy akarom-e tudni azt, hogy akarom-e ... 
(végtelen regresszió a meta...metaszintekről) tudni a történet folytatását (végét inkább?), 
de ha nincs különösebb okod az ellenkezőjére, akkor kérlek, oszd meg velem 
hogyan látod Te négy évtized távlatából ezt a személyiségeket teremtő és formáló kislányt!


Nem sürgős, remélem van annyi időnk, hogy átgondold! 
(Bár további harminc év kétséges - nincs, most már biztos...)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom