Arc poétika

Vágyom az Utat,

s míg lépésről-lépésre

befogad - ural / Uram.

Szubhumán

Az M-osztályt ingerelt hiba

és szuperintelligencia

is kibüfizte az énképem,

mert felismerte a véglényem

mélyalul-fejlettségi fokát.

Taxonómikus besorolás

nem kísérte a frajdi botlást,

de már publikáltam vizuál:

Igyekszem tehát felzárkózni

fenti ízeltlábúakhoz, ni'!

Ha egyszer nem lehetek férfi,

legalább hadd lehessek férög...

3:20-as blues

A valóság felé húz.

Meg az az években mért húsz,

mi nem adott semmi pluszt,

de nyomokat hagyott, slussz...

A nem annyira titkos, inkább kínos gondok

Azt hihetnénk az evolúció csúcsa

mindenhol kitermeli újra és újra:

Kell neki illuzórikus kapaszkodó,

melytől majd minden egyéb lesz örökmozgó

Lássuk néhány példán, mire is gondolok,

míg a buzgóság okán be nem horkolok.

A Tudomány néhány vargabetű után

az Univerzális cserekentyűt sután

az Energiában véli felismerni.

Bár igyekszünk minél többet el is verni

és vitatják, de Noether agyának hála,

van rá ok, mit nem cáfolt egy évszázad,

hogy akárhogy is csűrjük és megcsavarjuk,

átvált, de nem vész el - hiába akarjuk.

Emmy óta tudjuk - áldassék mintája -

a képleteink invarianciája

térben és időben, ami biztosítja,

s a megmaradási elvet izmosítja.

Vajon garantált e metaszimmetria?

Szimmetriák szimmetriája - metrika?

Fentit néhány évezreddel megelőzve,

gazdasági fixpont szerzet, de erős lett

e légből kapott semmi. Úgy nevezzük pénz

s egyre kevésbé sejtik rút eszes trükkjét,

s mi adja (Harari szerint a bizalom)

értékét. Ám épp most amortizálom,

mit nagyban segít a helyzet - puha járvány:

hogy mulassunk, dől a lé az árvák árán.

A kriptocuccok is mutatják a jövőt,

hol a munkád értéke nemhogy a növő,

de stagnáló tendenciát sem mutatja.

(Valahol már írtam, Mandelbrot kutatta.)

A kilengések talán nemcsak durvulnak,

de egy torlódási pont felé nyomulnak?

Végül a személyes vonatkozás - mimás?

Saját fixpontom. Benéztem - már nem vitás...

Azt hittem, hogy na a tudás majd elég lesz!

Akár egy életen át, túl- és megéltet.

S rá kellett jönnöm, nem az a baj, hogy kevés...

Hanem, hogy egyáltalán nincs is rá szükség!

(Változat:

Hanem, valami egész másra van szükség!)

Sakk-lirella

Most még nem látom,

hogy ma mit játszom.

Egy végjátékot,

szép megnyitásost?

Ma még nem tiszta:

a gyalog, tiszt vagy

bábut mozgató?

Beszólogató?

Mi a szerepem?

Ki rak fel velem

másokat és lép...

Egek, szar érzés!

Ma beáldoznak

vagy átváltozzak,

ha X felismer,

s ezért bevisznek?

A sötét mező

szomszédja elől,

hátul és oldalt

világos - okkal:

Csak oldalazhat

ki ott maradna,

s nem váltana színt

'mint futónak int.

Ehhez parasztnak

ütni kell aztat,

mi sréhen áll ott,

így már világos?

Te sötét gazda,

rendszer alapja,

hogyha lépsz előbbre:

Egyre, s nem többre

számíts legfeljebb!

Lelkes kezdetben

tehető dupla

után nincs újra.

Az öt-hat lépés

amíg átérsz épp

elég a véghez:

nincs fedezéked.

Csak tiszt lehetne,

ki ezt fedezze,

ha pozíciót

felad: rizikós.

E döntést, esély

kétségbeesés

szüli és silány

tartalék irány.

Nincs más hátra, mint

előre - kacsint,

s játszott változat

végül áldozat.