LIne blogja

LIne•  2011. május 3. 10:18

Váltó


Váltó

csendesen halad, az életvonat,
döcög előre, -és néha tolat,
most váltóhoz ért, tétován mozdul,
talán utat vét, lélekvihar dúl...
...fakó minden szín, megtapos a sors,
jéghideg a sín, zakatol a gyors,

majd tovább gördül egy életszakasszal,
- dermedt lélek, a lét még marasztal.

léted tovább tart egy kis arasszal.


Búcsú

Az élet vásznán öltöget a sorskeze
több szálú sodrott fonállal,
lassan megkopik, tompul a tű hegye,
túl jut még néhány vonással...,
ha feslik a cérna, újrafűzi néha,
vagy berakja a sorba.

Ennyi volt a dolga.


Gyász

Jeges, fagyos szerda,
a döbbenet napja-
rideg készülékben
kong az orvos hangja.

Bevégeztetett egy élet,
éteren át küld részvétet.

...a fül már felfogja,
de az agy nem érti,
hihetetlen a hír!
ismétlését kéri...

- Elköltözött ma egy lélek,
a gyertyája csonkig égett.

...fullasztó könnyekkel
feltör a fájdalom,
talán enyhít kicsit
a fájó bánaton.

Úgy vág a szó, gyötrő tények,
élt ötvenhat nehéz évet.


2011-02- 16

LIne•  2011. február 15. 19:23

Megadott szavakból

 

/remény, béke, tévhit, fényöböl, töltésoldal,felemel, zene, tiszta, nyugalom, Ember/


Megadott szavakból

Múlik a tél

Tiszta téli nyugalom,
jéghideg a föld,
ott, a töltésoldalon
fázik még a zöld.

De a remény előtör,
mindig felemel,
már látszik a fényöböl,
bízik az ember!

Békés zenét fúj a szél,
tavasz közeleg,
fagybundát ás el a tél
jön már a meleg.

Nem tévhit, hogy visszanéz,
de tova fut már,
mert a tavasz rajtra kész,
a sarkon túl vár.

 tűz, narancs,virág, hallani, levél, gyűrű, sötét, lélegzik, ház, agyag.

Gyufa láng

Apró tűz a gyufa lángja,
felizzik, néha lobog:
mint egy pici csiga háza,
melyben remény kuporog.

Egy gyufaszál láng-virága
-hallani, hogy lélegzik:
égő anyag valósága
füst-gyűrűként szétömlik;

narancs fényű már a hajnal,
aludni tér a sötét,
egy falevél alig-zajjal
lefutja néhány körét.

 tűz, narancs,virág, hallani, levél, gyűrű, sötét, lélegzik, ház, agyag.

Régi ház udvarán

Narancs színű tűz-virág
levele sötét,
amíg fel nem ölti szép
fényes köntösét.

A mély csendben hallani,
lélegzik a ház,
anyaga már túl régi;
sokgyűrűs fa váz.

 

 

LIne•  2010. december 29. 11:58

Múló idő


Múló idő

Feledésbe hullnak
régi, rossz emlékek,
fátyol borul rájuk,
ha szállnak az évek:

mi, karcos volt, fájó,
vagy mély nyomot hagyott,
lélekiszapot rá
a feledés rakott.

Kikönnyezte a szív,
ha volt rajta szenny még,
ne maradjon bánat,
csak hó-tiszta emlék;

múló idő mossa
tisztára a létet,
talán ezért hisszük
a tűnt időket szépnek.

 

játék a szavakkal (2)


 


LIne•  2010. december 18. 16:41

Már nincs időm rád!

 

Már nincs időm rád!

Már nem érdekel,

az emlékeket

hogy téped el!

Átlátok rajtad, mint az

üvegen,

lelked nekem mától

idegen.


Már nincs időm rád,

nem védekezem,

vedd úgy, hogy én már

nem létezem!

Nem lép a lelkünk

közös útra már,

egy fintorra futja még,

...talán...


LIne•  2010. szeptember 30. 18:33

Ajánlás

 

Kósza gondolat

 

Ha adni akarsz, időben tedd,
a várakozás gyötrelem,
mond most, ha van mit, mutasd lelked...,
mert holnaptól már nem kérem.