Kultúrpercek

HarmatiGyongyi•  2020. október 10. 13:14

Gondolatok a lelkiegészség világnapjára...(okt.10.

Szeretettel küldöm ezt a kis összeállítást egy nagyon fontos és napjainkban egyre időszerűbbé váló kérdésről. Jó olvasgatást és békés őszi napokat kívánok: gyöngyi

A LELKI EGÉSZSÉG VILÁGNAPJÁ-ról 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezte, az elmúlt években világszerte számos szervezet csatlakozott a megemlékezéshez. A Világszövetség 1948-ban alakult az érzelmi és lelki zavarok megelőzésének, megfelelő kezelésének, a mentális zavarokban szenvedők gondozásának és a mentális egészség jobbításának elősegítése céljából. A világnap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása. 
Így ír erről röviden a Szentírás 2000 évvel ezelőttI "Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek." (3. János 1:2)   

Dr. Paul Hauck: EGÉSZSÉGES KEDÉLYÁLLAPOTRÓL... (idézet)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/05/dr-paul-hauck-biblia-az-egeszseges.html

"A kereszténység és a judaizmus egyformán tele van bölcs megállapításokkal, amelyek,
ha helyesen értelmezzük őket, egy életen át gondoskodnak híveik egészséges kedélyéről.
Hiszem, hogy az egészséges pszichológia minden sarkalatos tétele meglelhető a Bibliában."

Dr. Paul Hauck (1924-  ), amerikai író, pszichiáter Mélyponton c. könyvéből származó idézet.


REMÉNYIK SÁNDOR: BÉKESSÉG ISTENTŐL c. vers
https://abekessegszigete.blogspot.com/2015/09/remenyik-sandor-bekesseg-istentol.html

A BÉKESSÉG CSUPÁN ILLUZIÓ?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html

HarmatiGyongyi•  2020. szeptember 8. 12:52

Mark Twain idézet az olvasásról...

         

„Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.” Mark Twain (1835-1910), eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens amerikai író, újságíró, humorista.

1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi napjává. Céljuk, hogy felhívják az írás-olvasás készségének fontosságára az emberek figyelmét: az írni és olvasni tudás alapvető emberi jog, a tanulás alapköve. 1966 óta minden évben világszerte ünneplik. Az olvasás nem csak tanuláshoz szükséges, hanem kellemes időtöltés is: kikapcsolódás, amelynek során fejlődik az ember szókincse, memóriája, kreativitása. Egyszerre hat a képzeletre és az érzelmekre is.

https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/09/mark-twain-idezet-az-olvasasrol.html

HarmatiGyongyi•  2020. július 18. 14:28

Bogdán László: Minket egyformán...


„Minket egyformán tép a szél. 
Minket egyformán ver az eső.
Minket egyformán süt a nap.
Minket egyformán dermeszt a fagy.

Mi mégsem értjük egymást.”


Bogdán László (1974-2020), cigány családból származó politikus, több cikluson át Cserdi polgármestere,
cigány polgárjogi aktivista, Trefort Ágoston és Raoul Wallenberg díjas.


HarmatiGyongyi•  2020. július 12. 12:24

Az ÉLET JÁTÉKÁ-ról a koronavírus járvány idején...



 Az idei, kettőezer-huszadik év tavaszán az egész világ a koronavírus okozta járvány terjedése miatt egy gigantikus karanténná változott. Számos óvintézkedés mellett kijárási korlátozásokat vezettek be mindenfelé. A diákok otthon tanulnak, a felnőttek akiknek munkájuk lehetővé teszi home-office módra állították át életüket. Az idősebb korosztály pihenésre és csendesebb életmódra váltott át. Az emberek megpróbálják a kialakult szükségszerű helyzetet javukra fordítani, igyekeznek többet törődni a családtagjaikkal, illetve bepótolni az elmaradt (házi)feladataikat. A kényszerű bezártság alkalmat teremt(het) egy kis szembesülésre magunkkal, és számos lehetőséget nyújt(hat) a mindennapi hajszában kiüresedő félben lévő lelkünk tartalékainak feltöltésére is. A világ most olyan globális problémával kényszerül szembenézni amilyennel még soha sem kellett találkoznia. Természetes, hogy az emberek tele vannak félelmekkel, kétségekkel, a bizonytalanság rányomja bélyegét mindenre. Mit is tehet ilyenkor egy kis ember egyedül? Talán azt, hogy továbbadja ami jó, még ha csak egy apróság is. 

      "Az embereknek bátorításra van szükségük. Az megduplázza természetes ellenálló képességüket...
                  Ahelyett, hogy örökké szemükre vetnénk hibáikat, dicsérjük erényeiket." (1)  

És ekkor mintegy válaszul gondolataimra, a könyvespolcomon megakadt a tekintetem egy vékonyka kis könyvön, melynek címe: AZ ÉLET JÁTÉKA. Ó, de régen olvastam már ezt a bájos kis gyermekregényt. Felébredt bennem a vágy, hogy felelevenítsem, újra átéljem, a főhős kisleány: POLLYANNA történetét és az általa játszott ÖRÖMJÁTÉKOT is. 


Élénken emlékszem rá amikor egy antikváriumban sikerült megvásárolnom ezt a kis remekművet, amire már régóta "vadásztam". Hazaérve egyből neki álltam olvasni, a történet annyira magával ragadott, hogy szinte odabilincselt a fotelhez. Addig nem tudtam felállni, amíg végigolvastam, végig követtem Pollyannát, ahogyan a kisváros maguknak élő, megfáradt lakóit felvidítja és megtanítja különös játékára. Érdekes egybeesés, hogy a könyv szerzője Eleanor H. Porter (1868-1920) amerikai írónő halálának 100. évfordulója is, egyben ez az év, a 2020-ik. Az írónő sírján megérdemelten ez a felírat látható: "Ki írásaival napsütést hozott milliók életébe". 

Eleanor megható vallomását így olvashatjuk az ártatlan gyermeki lélekről:
"Milyen is egy gyermek? Olyan, mint aki egyenest az égből jött. Héber szójáték szerint: az eget szopja. Isten képe még torzítatlan benne. A világi okosság, a felnőttek mesterkedései még át nem formálták. Nem tud még semmiről, és semmije sincsen. Hamvas, eredeti és közvetlen. Védettségben él, és mindenestül átadja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva néz szét maga körül. Ami rossz hamar elfelejti, s mindjárt fölfedez mindenben valamit, aminek örülhet. Örökké játszik, nem fárad bele napestig." (2)

Az emberiség egyre nehezebb kihívások elé néz, amelyek nagy részben a természet és az állatvilág felelőtlen kizsákmányolása miatt sújtanak bennünket, ezért különösen aktuális a könyv mondanivalója. Adott egy nehéz sorsú, 11 éves, korán árvaságra jutott szeplős leányka, akit szigorú, ám jómódú nagynénje csupán kötelességtudatból kastélyába fogad. Egyből száműzi egy kopár, rideg padlásszobába, hogy ne lábatlankodjon körülötte, ne zavarja a sértődöttségből magára kényszerített boldogtalanságában. Ám az örökmozgó, csacsogó, két lábon járó "szeretetcsomag" Pollyanna olyan ritka képességekkel rendelkezik, mellyel minden próbát, nehézséget jóra tud fordítani, meghalt lelkész édesapjától tanult élet-játék segítségével. Szeretetteljes, őszinte érdeklődéssel fordul a kisváros magányos, szomorú, testi-lelki betegségekkel küszködő lakóihoz. Addig nem nyugszik, amíg mosolyt nem csal az arcukra és ki nem mozdítja őket megszokott ám nyomasztó terhekkel teli komfortzónájukból és meg nem tanítja nekik a játékot.

Egy jellemző mozzanatot szeretnék Pollyanna könyvbéli életéből kiragadni, ahogyan pártfogásába vesz egy árva fiút és megpróbál számára befogadó családot találni. Természetesen először nagynénjénél próbálkozik, de elutasító választ kap. A fiú csalódottságát és kedvezőtlen megnyilvánulását Polly nénivel kapcsolatban ezekkel a szavakkal hárítja: száraz dió, meg kell találni a módját, hogy feltörjön a kemény héj és meglátjuk hogy belül milyen édes. Ezzel a mindenhez és mindenkihez hatalmas empátiával viseltető hozzáállással kapcsolatban fülünkbe csenghetnek Jézus Krisztus szavai: "...ha olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába. (Máté 18: 3)   

A kisleány apja misszionárius volt, Aki felfedezte a Szentírásban, hogy az öröm, az örvendj és az örvendezzünk szavak valamint a boldog-mondások teljesen átszövik a Biblia lapjait, több száz alkalommal olvashatjuk őket. Ha örömre és boldogságra lettünk teremtve akkor ez vajon miként is valósítható meg ebben a zűrzavaros világban? Erre ad nekünk választ ez a kis történet. Ha irodalomtanár lennék feltenném a kötelező olvasmányok listájára, de mindenképpen ajánlanám nemcsak a diákjaimnak, hanem minden felnőttnek is kortól függetlenül egyaránt. Nagy előnye, hogy nem kerül semmibe és bárhol, bármikor játszható! Sőt minél rosszabb körülmények között vagyunk annál inkább segít(het)! Az első játékot ihlető ún. örvendezőversek közül néhányat most itt is elolvashatunk, de bátorítok mindenkit arra, hogy keresse meg a saját örvendező versét, amivel a leginkább tud azonosulni és segítségül hívhatja az élet terheinek hordozásához.

- "Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden mi időnkben." (Zsoltár 90: 14)
- "Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!" (Filippi 4:4)  
- "Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak." (Máté 5: 9)  
- "Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejükön; vigasságot és örömöt találnak, eltűnik a fájdalom és sóhaj!" (Ésaiás 51:11)  

Az élet játékát először Pollyanna édesapja egy olyan esemény kapcsán alkalmazta, ami a kislány számára keserves csalódással járt. A család szerény körülmények között élt, Pollyanna nagyon szerette volna, hogy végre neki is legyen egy saját babája. Buzgón imádkozott is érte. A távoli missziós területre, ahol éltek, megérkezett a várva-várt adományokkal teli hordó, melyben a hőn áhított baba helyett egy közönséges mankót találtak. És akkor az édesapa váratlanul ezt kérdezte:
- Miért nem örülsz ennek kislányom?
- Minek örüljek Apa egy mankónak? - kérdezte sírásra görbült szájjal.
- Annak örülj kislányom, hogy nem kell használnod, nincs rá szükséged. Épp a lábad, tudsz járni és még ugrándozni is.

Az édesapa nem sokkal ezután meghalt, de úgy gondolom ennél értékesebb örökséget nem is hagyhatott volna lányára. Többet ért ez minden drága ajándéknál. A kislány nem is sejtette, hogy milyen nagy
szükség lesz majd erre a ritka kincsre, hogy mindenben a jót az örülni valót keresi, abban a kisvárosban ahová kerülni fog. Mennyi ember életét ragyogja körül napsugárként.

        "Tudat alatt mindnyájunkban ott él még a hajdani gyermek, hacsak a nevelés,
                       a világ elszürkítő hatása máris ki nem ölte belőlünk." (3)   
                                 

Örömre születtünk a világra, ez a regény egyszerű, de mégis talán a legfontosabb mondanivalója. Életre szóló, meghatározó útravaló illetve lelki táplálék, melyről József Attila: Levegőt! című versének zárósorai jutottak eszembe. 

                             "...jó szóval oktasd, játszani is enged..."

Ne féljünk, ne engedjük, hogy a körülöttünk zajló kedvezőtlen események hatásukkal negatívan befolyásolják, megfojtsák testi-lelki immunrendszerünk természetes védekezési mechanizmusait. Legyünk mindannyian Pollyannák, ott ahol éppen vagyunk. Ilyenekre vár a világ, tanítsuk meg magunknak is és másoknak is az öröm és az élet játékát!

(1) Eleanor H. Porter idézete
(2) Eleanor H. Porter idézete
(3) Eleanor H. Porter idézete










HarmatiGyongyi•  2020. június 27. 18:52

NYITOTT SZEMMEL (festménykiállítás)

NYITOTT SZEMMEL - Képes beszámoló Árvai Márta festménykiállításáról....
Saját fotóimmal illusztrált változat ezen a linken látható: 
https://gyongyivilaga.blogspot.com/2018/09/harmati-gyongyi-nyitott-szemmel-kepes_8.html


      Kellemes napsütéses szeptember elejei délutánon indultunk útba Pécsre, Árvai Márta festőművész  kiállításának megnyitójára. A képkiállításnak Pécsett, az Origó Házban működő CINKE Alkotóműhely adott otthont, mely a civilek nevezetes kulturális eseményeit mutatja be. Ez a kiállítás azzal a céllal jött létre, hogy segítsen a Biblia és a bennünket körülvevő csodálatos természet (újra)felfedezésében. Megérkezésünkkor láthattuk, hogy a bemutatóteremben a festmények jól láthatóan, szépen rendezetten lettek elhelyezve. Külön tárolófalon szerepeltek a csodaszép, megszólalásig élethűen megfestett tájképek és a gyönyörű színekben pompázó virág-csendéletek. A kiállítóhelyiség másik oldali tárolófalán pedig a bibliai ihletésű festményeket lehetett megtekinteni. Érdekességként megemlíteném, hogy a bibliai témát feldolgozó képek mellett az alkotások témájául szolgáló bibliai igeszakaszok, illetve egy vers is kifüggesztésre kerültek a jobb megértést szolgálva ezzel is, hogy a későbbi időpontokban jövő látogatók, érdeklődők is könnyebben megérthessék a festmények történetét, mondanivalóját. 

Szeretném röviden bemutatni a festőművész hölgyet: Itt született Pécsett 1955-ben, és itt tanulta a rajzolás-festés alapismereteit a Művészeti Gimnáziumban. Tanárai: Lantos Ferenc és Simon Béla festőművészek voltak. Ezután teológiát tanult és a lelkészi hívatás mellett - eleinte csak kikapcsolódásképpen, később célirányosan - többször elővette a festéket és az ecsetet is. Különösen olajfestékkel szeret festeni. Középiskolás korában készített és azóta is gondosan
megőrzött gobelin képét is megtekinthettük az alkotások között. Az ország számos pontján voltak már kiállításai, többek között Dombóváron, Barcson, Kaposváron, Szigetváron, Rákóczifalván, Budapesten, Körmenden, Pécsváradon, Békésen, Kiskunhalason, Csokonyavisontán, Somogyapátiban. 
Biblia tárgyú képeket csak  az utóbbi 8-10 évben kezdett el festeni mert azt tapasztalta, hogy ezzel a kifejezési eszközzel is érthetőbbé tudja tenni a mai ember számára a Biblia mondanivalóját. Képeivel szeretné közelebb vinni a természettől és a Teremtőtől eltávolodott mai embert az igazi értékekhez. A tárlatot ismertető beszélgetésen előbb a kiállítás háziasszonya tett fel kérdéseket a festőnek életével és műveivel kapcsolatban, később pedig a művészeti vezető is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Meg tudtuk azt is, hogy Árvai Márta édesanyja is festett, autodidakta módon és a lánya is szépen rajzol illetve fest, de csak kedvtelésből, kikapcsolódásképpen. A kiállításon meg is tekinthettük a művész
édesanyjának egyik képét, mely a pécsváradi várat ábrázolta. Megnézhettük lánya egyik festményét egy kis mókusról és egy kézzel rajzolt falinaptárat, minden hónapnál más és más állatok bájos képeivel illusztrálva, amit édesanyjának készített ajándékba. Nagy szeretettel beszélt gyermekkoráról, legkedvesebb emlékei közé tartozott, amikor a soha festészetet nem tanult édesanyja elővette festékeit, ecseteit és elkezdett alkotni. Amire nem lehetett mindig könnyű időt szakítania az öt gyermek nevelése, a háztartás, valamint a gazdaság adta elfoglaltságok közepette. Így mutatott példát arra, hogy mi az igazán fontos az ember életében! Megemlítette még, hogy édesapja méhészként dolgozott, és méhviaszból készített gyermekkorában állatfigurákat, egy egész állatkertre valót. Így a családi háttér miatt is számára egyenes út vezetett a művészeti gimnáziumba. 

     A kiállítás címét az egyik festmény ihlette, amelyiken Jézus meggyógyít egy vakon született embert, akinek Bartimeus a neve. Áprily Lajos írt Bartimeusról egy szép, kifejező verset,
ami élőszóval el is hangzott a megnyitón. Különlegessége a festménynek, hogy a születése óta vak embert meggyógyító Jézus nem látható a képen, csupán a keze, ahogyan finoman és szelíden közelít a megnyílásra váró szempárhoz. Ha figyelmesen megnézzük a képet és elolvassuk a költő versét is akkor rádöbbenünk arra, hogy a fizikai vakságon túl létezik egy sokkal szörnyűbb "vakság" is, amikor a lelki szemünk világa veszik el. Amikor magunk körül csak a rosszat, a negatív dolgokat vesszük észre. Jézus küldetése, szolgálata nemcsak abban állt, hogy fizikailag meggyógyítsa az embert, hanem ami ennél sokkal fontosabb lelkileg is egészségessé szeretné tenni és az igazán lényeges dolgokat megláttatni vele. Ezt adja vissza a művész a festményén, egyszerű módon és mégis szemléletesen. A történetet a Bibliában Márk evangéliumának 10. fejezetében olvashatjuk el. A kiállításon további mély átéléssel festett bibliai ihletésű művekkel ismerkedhettünk meg, mint például: Mózes és a Tízparancsolat, Illés imája, A gyermek Jézus, Jézus és Nikodémus, Mária Magdolna, A tékozló fiú, Példázat a tíz szűzről, A Golgota alatt és a Feltámadás. A művésznő kezdetben csupán a természetet ábrázoló képeket festett, majd Dr. Reisinger János irodalomtörténész ösztönzésére kezdett elfoglalkozni bibliai témájú festmények készítésével, elsőként Jézus éjszakai beszélgetését örökítette meg Nikodémussal, amiről János evangéliuma 3. fejezetében olvashatunk. 

A festő a természetet bemutató alkotásain keresztül arra is szeretne rávilágítani, hogy vegyük észre a körülöttünk lévő Isten által teremtett természet csodálatos világát. Vegyük észre a kék égen játszadozó felhőket, csodálkozzunk rá a füvek, bokrok, fák üde zöld színére, a virágok színpompás ruhájára, lássuk meg a szépséget mindenhol, mindenben és mindenkiben. Álljunk meg a festmények előtt, sétáljunk a piros pipacsokkal szegélyezett úton és pihenjünk meg, ha csak képzeletben is. Ebben a mai rohanó, felgyorsult világban szükségünk is van pihenésre, lelki felüdülésre. Járjunk nyitott szemmel és nyitott szívvel a világban.

Ebben sokat segíthet nekünk egy érdekes, tartalmas és aktuális írásokkal teli folyóirat, aminek szintén ez a címe: NYITOTT SZEMMEL és mottója: "A legjobb védekezés a gondolkodás". A magazin VI. évfolyamának 34. számában érdekes, színes festményekkel illusztrált riport készült Árvai Mártával, illetve itt a festményeiről bővebben is olvashatunk.  Belső béke és nyugalom sugárzik a természetet ábrázoló műveiből, ami a festő lényéből is
kisugárzik. A tájképek között felfedezhetünk ismerős pécsi tájakat is, mint például az Óbányai pisztrángos-tó és az Óbányai vízesés elbűvölő tájait, valamint a Havi-hegyi tájról készült képet is. A tájképek, virágcsendéletek mondanivalóját nagyon találóan fejezi ki egy keresztény írónő, E.G. White az alábbi idézettel: "Minden egyes fa, virág és fűszál a Teremtő szeretetét fejezi ki. Aki ilyen gondosan alkotta meg a természetet, mennyivel inkább gondját viseli a saját képmására alkotott teremtményeinek."
Megtudhattuk azt is, hogy a festőművész hölgy mit tart a legnagyobb elismerésnek alkotásaival kapcsolatosan, ezt egy történettel szemléltette, felidézve egy vidéki település könyvtárában megtörtént  esetet.  Egy egész csapat gyerek állt meg a tíz szűz példázatát ábrázoló képe előtt és elkezdték kérdezgetni: mit is jelent rajta a fény, kik azok ott a sötétben? Meglepően gyorsan megértették mit jelent világítani a mai "egyre sötétedő" világban: azt, hogy másoknak segítsenek és jót cselekedjenek. Ezért érdemes festeni!!!!

Nagyon kedves, vendégszerető fogadtatásban volt részünk az alkotóműhely háziasszonya és a CINKE program művészeti vezetője részéről. A megnyitót élő hangképes közvetítés keretében meg is hallgathatták az érdeklődők, a CINKE Alkotóház honlapján. Örültünk az idelátogató, érdeklődő embereknek. Külön öröm volt számomra, hogy barátnőm is elkísért és az is, hogy itt találkozhattam újra régi osztálytársnőmmel, barátnőmmel és egy kedves kis munkatársával is megismerkedhettem. Az est fénypontjaként megható jelenet volt az alkotóház részéről átnyújtott oklevél és a színpompás, illatozó virágcsokor, mellyel megköszönték a festőnek a szép és szemléletes bemutatását a festményeinek. A vendégkönyvbe is sokan beírtak-beírtunk, megköszönve, hogy részesei lehettünk ennek a szép és tartalmas előadásnak. Őszintén reméljük, hogy a kiállított képek még további alkotásokkal gyarapodnak majd, mindenki örömére és azokat is megtekinthetjük. 

Áprily Lajos: BARTIMEUS   
Szép volt, anyám, mikor a két szelíd kéz
megérintette fénytől szűz szemem,
világgá lett a bús világtalanság,
s öröm borzongott át a lelkemen.
Koldus-kövem felett, a tér derengett,
arcom felé egy arc világított,
s káprázva néztem hívó, mély szemébe
Annak, ki jött, megállt, meggyógyított.
Szép volt, anyám, szememmel simogatni 
virág selymét, gyümölcsök bársonyát, 
vagy messze-húzó út ívét követni 
a dús vetésű Jordán-tájon át.
Ma is csodám a csillagsűrüs éjjel,
a nyári éj, mely csóvákat hajít,
a virradat, mely kútvízhez kicsalja
a város nőit és galambjait.
Jerikó minden színe birtokom lett.
Egész világ. De meddig lesz enyém?
Ha börtönömbe holnap visszahullnék,
tán elhullatnám s elfelejteném.

A pálma zöldjét, esti domb liláját,
barna leányrajt, bíbor rózsatőt.
De lelkem mélyén hordozom halálig,
hogy láttam Őt, anyám, hogy láttam Őt!
 (Márk 10: 46-52)

Nyitott Szemmel magazin...www.nyitottszemmel.hu

További útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM












Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom