Visszatekintés: 2020 - Előretekintés: 2021...

HarmatiGyongyi•  2021. január 1. 16:47  •  olvasva: 72

     ELŐRETEKINTÉS....

Téli hideg szelek szárnyán új reményekkel
Megérkezett egy újabb esztendő kezdete.
S vele a zimankós Január, a Fergeteg hava
A természet is csendben megpihen.
Várakozik megújulásra, feltámadásra.

Ó esztendő mit viszel?
- hallgass mélyen botlásainkról.
Új esztendő mit hozol?
-  hófehér, tiszta lapot nyiss nekünk.

Az Úr 2020. esztendeje a koronavírus járvány kitörésének évévé vált kitörölhetetlenül. Egy aprócska vírus Kínából kiszabadulva világ körüli útján leigázta a Föld népeit. Beköltözött a fojtogató félelem, az idegőrlő  bizonytalanság, az aggódás a jövőtől gyermekeink, unokáink sorsa miatt a lelkünkbe. Már az utcán is maszkot hordunk, hasonlítunk egymásra. Kíváncsian fürkésszük amit a szájmaszk nem rejt el. Eddig is hordtunk belső álarcot, ami mögé elrejtettük valódi önmagunk megannyi szerepet eljátszva életünk elfolyt idejében. Ezt önkéntesen, magunktól viseltük, de napjainkban már a külső álarc, a szájmaszk kötelező viselet lett. Segít másokat és magunkat is megvédeni a fertőzéstől. De van ami még a vírusnál is fertőzőbb ragály, ha őszinték vagyunk és belemerünk nézni a tükörbe, magunk is megláthatjuk. Merünk-e szembe nézni vele, tudunk-e tanulni belőle? Ez az a nagy kérdés mely az idei év és a jövő év fordulóján elkerülhetetlenül ránk vár! Szívünkben a HIT, jobb és bal kezünkben a REMÉNY és a SZERETET világító fáklyájának fényével világosítsuk meg mások életösvényét, mely a mi útjainkra is így olthatatlan fényt bocsájtva segít legyőzni, elűzni a sötétséget, a félelmet az újesztendő napjaiban.

"Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét."
(2. Timotheus 1:7)

VISSZATEKINTÉS
(Év-végi számvetés...)

Ó! mennyi, de mennyi év telt el már az életemből.
Egyik nap sebes léptekkel követi a másikat.
A napokból hetek, a hetekből hónapok lesznek.
A hónapok évekké, majd évtizedekké fonódnak össze.

Isten hatalmas óráján a mutatók rendületlenül
Haladnak, lassan elütik életem utolsó pillanatait?
Nem tudhatom - ezt csak mennyei Atyám tudhatja
Mennyi időt tölthetek itt ezen a Föld nevű bolygón.

Az év utolsó napjához közeledve lelkemben, mint
Száraz, szélfútta levelek az őszi utca porában,
Milliónyi megválaszolatlan kérdés özöne kavarog:
Voltak-e őszinte pillanataim, együtt-érző mosolyaim,

Segítő kézfogásaim, szívemben irgalom-szánalom
Mások és magam gyengeségei, erőtlenségei felett?
A patikamérleg nyelve ide-oda kileng, pozitív irányba
Ritkán, csak pár röpke villanásnyi időre fordul. Sokat,
Mérhetetlenül sokat időzik negatív tartományokba.

Sötét éjen kristályfényű lánggal felírva tündököl:
Milyen kis semmiség a nagy Összhangban az életem.
Istenem! Egy örökkévalóság is kevés megköszönni
Megjobbító szereteted végtelenül türelmes áramlását.

Lelkemből a HÁLA buzgó folyamai felfakadnak, így várom
Reménykedő szívvel az újabb beköszöntő esztendőt.

Uram, a Te kegyelmed bőségesen elegendő útravaló.

Utam bármerre is vezessen, nem félek, ha velem jössz!

    S.D.G.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

HarmatiGyongyi2021. január 3. 12:14

Kedves Krisztina!
Koszonom, hogy elolvastad. Viszonoztam latogatasodat,
mindjart ra is talaltam egy nagyon szep imara. Aldott, bekes uj esztendot kivanok szeretettel: gyongyi

Kri012021. január 3. 11:06

Isten áldásában gazdag újévet :)!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom