Kultúrpercek
VersA békesség szigete....(700.000.-ik látogatás)
B ékesség szigete a jól ismert neve
É jjel-nappal nyitva tartja kapuit
K ulcsra sohasem zárják lakatját
E egész napon át meglátogatható
S egít az aggódást félretenni
S egít lelki békességre találni
É des méz a megfáradt léleknek
G ondoskodik lelki táplálékról
Sz eretettel hív, vár Téged is.
I gazi boldogság felkeresni
G yönyörű tájain jó kedvet találhatsz
E mber szíve kívánhat-e jobbat?
T ársakra is találhatsz kedvedre
E nnél szebb ez a nap nem is lehetne!
(Íródott a békesség szigete blog https://abekessegszigete.blogspot.com/
700.000-ik meglátogatása alkalmából, 2021. nov.20.-án)
További verseim az alábbi linken olvashatóak:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/SAJ%C3%81T%20VERSEIM
József Attila: A kutya (A magyar költészet napja)
József Attila: A kutya...
Oly lompos volt és lucskos,
A szőre sárga láng,
Éhségtől karcsú,
Vágytól girhes,
Szomorú derekáról
Messze lobogott
A hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
Laktak a szemében
S kenyérhéját, miegymást
Keresgélt. Úgy megsajnáltam, mintha
Belőlem szaladt volna
Elő szegény kutya.
S a világból nyüvötten
Ekkor mindent láttam ott. Lefekszünk, mert így kell,
Mert lefektet az este
S elalszunk, mert elaltat
Végül a nyomorúság.
De elalvás előtt még,
Feküdvén, mint a város,
Fáradtság, tisztaság
Hűs boltja alatt némán,
Egyszer csak előbúvik
Nappali rejtekéből,
Belőlünk,
Az az oly-igen éhes,
Lompos, lucskos kutya
És Istenhulladékot,
Istendarabkákat
Keresgél. 1924 első fele
József Attila (1905-1937), Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hiszen félárva gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel.
Reményik Sándor: Golgotha...
Kővel, kereszttel csínján bánjatok,
Kövezni könnyű, megfeszítni játék,
Kimondatlanságba kimondott szavatok
Nehogy majd visszavágyjék.
Kétfelől két bűn két keresztre verve
S közbül az Isten egyszülött fia,
Nem értve, nem ismerve.
Reményik Sándor (1890-1941) költő, a két világháború közötti
erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Pablo Neruda vers a költészet világnapjára...
Pablo Neruda: Lassan haldokolni kezdesz...
Lassan haldokolni kezdesz
ha nem utazol
ha nem olvasol
ha nem hallgatod az élet hangjait
ha nem értékeled magad.
Lassan haldokolni kezdesz
ha megölöd önbecsülésed
ha nem hagyod, hogy mások segítsenek rajtad.
Lassan haldokolni kezdesz
ha szokásaid rabja leszel, minden nap ugyanazt az utat járod...ha nem változtatsz a rutinodon,
ha nem viselsz különböző színeket, vagy ha nem beszélsz ismeretlenekkel.
Lassan haldokolni kezdesz
ha nem érzed a szenvedélyt és a velejáró viharos érzelmeket, melyek megcsillogtatják szemeidet és szíved dobbanásait meggyorsítják.
Lassan haldokolni kezdesz
ha nem változtatod meg életed, mikor munkád, vagy a szerelmi életed, vagy a környezeted nem ad kielégülést.
ha nem kockáztatod a biztosat az bizonytalanért
ha nem hajszolsz egy álmot
ha legalább egyszer az életben nem engeded meg magadnak, hogy elrohanj az értelmes tanácsok elöl.
Pablo Neruda (1904-1973), eredetileg: Neftalí Ricardo Reyes Basoalto Nobel-díjas chilei költő.
Bogdán László: Minket egyformán...
„Minket egyformán tép a szél.
Minket egyformán ver az eső.
Minket egyformán süt a nap.
Minket egyformán dermeszt a fagy.
Mi mégsem értjük egymást.”
Bogdán László (1974-2020), cigány családból származó politikus, több cikluson át Cserdi polgármestere,
cigány polgárjogi aktivista, Trefort Ágoston és Raoul Wallenberg díjas.