Szerelem

Krisztinka•  2024. szeptember 19. 18:24  •  olvasva: 68

Az ég felé kúszik őszi színeiben rendre,

S hunyorog a nyár elhamvadó oldalán.

Opálos lég ereszkedik a hajnali csendre,

A vadszőlő arany fényben ébred a ház falán. 

És mi érezzük, egyszerre mind a ketten,

Hogy éles már a szeptemberi levegő.

De jön a Nap, mindegyre fényesebben,

Majd megnyúlt árnyakat húz zsebéből elő,

Te vagy és én vagyok - így együtt híven.

Az idő gongja fejünk felett kattogva ing.

Őszben, őszen mégis olyan gyönyörűen,

Egymáshoz bújnak szerelmes vágyaink.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Krisztinka2024. szeptember 30. 18:00

@csillogo: ❤🤗

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:59

@Florine: 🥰

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:59

@Perzsi.: 🤗❤

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:59

@hungary575: 😊💜

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:58

@skary: 🤗❤

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:58

@Rtj: 😊💜

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:58

@Rozella: ❤🤗

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:57

@S.MikoAgnes: ❤🤗

Krisztinka2024. szeptember 30. 17:56

@Animanongrata_: ❤🤗

csillogo2024. szeptember 28. 20:44

Szép őszi színekben, ragyogó lett a versed! :)

Florine2024. szeptember 23. 09:20

Szerettem ezt a szép versed, a kettő az egyben..! 🥰

Perzsi.2024. szeptember 20. 12:21

🙂

hungary5752024. szeptember 20. 09:04

Valahogy így van ennek a működési rendje. :)

skary2024. szeptember 20. 02:06

szépigéret :)

Rtj2024. szeptember 19. 19:49

Szép!

Rozella2024. szeptember 19. 19:35

Az idő gongja csak hadd szóljon, amíg így érzed :) Jó ilyet olvasni is...:)

S.MikoAgnes2024. szeptember 19. 19:12

Gyönyörű!!!!!!
💖

Animanongrata_2024. szeptember 19. 18:37

Szép lett