Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Sír a tehetetlenség
Krisztinka• 2015. február 3. 13:33
Haláltól halálig reszket,
mégsem lehet nagykabátban,
itt ahol az irgalmatlan
veszteségben már megdermedt
gyommá lett a nincs. A lassan
fojtó hiány új liánt font,
szára zöldell, régmúltat ont
szirmokra hullt világában.
Magot nem érlel melegség.
Hideg van, jég és dér. Tavasz
itt sose lesz már (Nem panasz
csak sír a tehetetlenség)
mert megint halált hoz a tél
és mindig felkészületlen
találja. Lelke védtelen,
nagyon fázik és nagyon fél.
Molnar-Jolan2015. február 4. 12:10
Gyönyörű vers.
Krisztinka2015. február 4. 11:59
@Mamamaci40: Emi, azt hiszem az a legnagyobb baj,hogy egyszerűen nem tudom elfogadni,hogy mostanság annyi barát és ismerős és családtag beteg vagy már meg is halt...és csak jönnek a hírek...és most a legkedvesebb barátnőm...írok meg írok és ő is de olykor annyira ügyetlennek és butának érzem a leveleim:(
Mamamaci402015. február 3. 23:47
Krisztinka, 1300 km-ről a csak szavak, nagyon sokat jelentenek neki most, ezért tud még néha viccelődni, s amikor távozik, Neked ez volt vigaszt nyújtani, hogy mellette voltál, úgy ahogy lehetséges.
Krisztinka2015. február 3. 22:28
@nerudin: Ez nagyon mélyen szántó gondolat..vagyis vélemény...de a halállal nem lehet mit kezdeni...vele szemben igenis olykor tehetetlen az ember...
petruchio2015. február 3. 22:19
@Krisztinka: na...ezért nem voltam és vagyok hívő....ha ilyen az Isten akkor menjen a fenébe.....a jók halnak meg?....(értem tényleg nem lett volna kár..de rám Lucifer vigyázott)..
Krisztinka2015. február 3. 22:17
@petruchio: Csupa humor volt rég...még most is az néha és tudom,hogy direkt nekem,hogy nevessek mert imádta ha visítósan röhögtünk...már nem tud enni és fuldokolva köhög...vért..tíz évvel idősebb mint én és úgy szeretem mint egy igazi jó testvért...az ő lelke tényleg erős...ő nem sír és nem fél...neki én se sírok...Figyu..nem vagy paraszt és jó,hogy túlélő vagy:)...bár Györgyi is az lenne...
Törölt tag2015. február 3. 21:52
Törölt hozzászólás.
petruchio2015. február 3. 21:50
@Krisztinka: ne haragudj rám....paraszt voltam...anyám ópium túladagolásban halt meg (megszánták az orvosok)...én három hónap alatt átléptem egy gégerákon hét éve.....de akkor megismertem azt az érzést, hogy vége mindennek...hagyd a barátnőd hagy vicceljen....az emberi lélek furcsa.......önvédelem létezik...a fizikai fájdalom kivédhetetlen...a lélek meg erős...és kezeli önmagát...sajnálom nagyon..tudom mit él meg most...
Krisztinka2015. február 3. 21:42
@petruchio: Ühüm...van olyan is...de most ez nem az..még ütni se lehet...
Drága Pet,kérdezted hol kóboroltam...valami mindig beüt...Nagyanyám ménkűnek mondta...én simán azt mondom,hogy mindig van valami caj...szóval caj is van meg a barátnőm is haldoklik..rák..ő nem fél de én nagyon és írom neki napról napra a hülye leveleket innen,hogy érezze vele vagyok...de 1300 km-ről ezek csak szavak ...nem vagyok vele:(..már csak ópiumot kap és néha viccelődik is és én azon is bőgök:(
petruchio2015. február 3. 21:25
ismerős érzés...sőt.....majd eljön a pillanat, hogy nem sírni fog a tehetetlenség, hanem "ütni"....
Krisztinka2015. február 3. 21:25
@skary: Mindig adsz mosolyt:)
Krisztinka2015. február 3. 21:14
@interkep: "ám nincs örök tél" ez való igaz...de ha valakit elveszít az ember nem lesz kettejüknek együtt tavasz többé...legalábbis ebben az életben már nem. Én is szoktam "laiku"-zni...jó játék:)
Köszönöm
Krisztinka2015. február 3. 21:07
Drága lelkű @Kicsikinga: fejet nekem kellene hajtanom megköszönve mindig kedves jelenléted:) Ölellek
skary2015. február 3. 16:01
néféjjéééé
Törölt tag2015. február 3. 14:36
Törölt hozzászólás.
Kicsikinga2015. február 3. 13:51
Őszintén fejet hajtok!
CSODÁLATOS VERS!