Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Rózsák Rozenborgban
Krisztinka• 2015. június 12. 21:34
Kiszakadni kell fák ölére összeolvadni a nyárral
egy park öblére bámulni tátott szájjal
huncut szellő nyomán rózsaillat libben
és a most is gyerek jogán el kell hogy higgyem
nem elmúlás az élet illatban kerben nyárban
velem vagy Apám részed a részem bárhol a világban
másé már a kerted Rozenborgi rózsák
mind rád emlékeztet szirmok színek jóság
Krisztinka2015. június 13. 21:58
@skary: :)
Krisztinka2015. június 13. 21:58
@pisztrang: :)
Krisztinka2015. június 13. 21:57
@Rozella: Igen, köszönöm érző, értő olvasásod:)
Krisztinka2015. június 13. 21:56
@Molnar-Jolan: :)puszi
skary2015. június 13. 05:14
:)
pisztrang2015. június 13. 00:57
A rózsák és a lélek. Szép!
Rozella2015. június 12. 22:53
Szép, meghitt. Nem a beletörődést, hanem a szeretetet, a megnyugvást érzem belőle: "velem vagy Apám részed a részem bárhol a világban"
Molnar-Jolan2015. június 12. 21:49
Hű, de szép. Puszi!