Otthon illatban

Krisztinka•  2020. október 8. 23:06  •  olvasva: 132

Felkap az álom, velem lágyan repül.  

A bánat ólom cseppje, alattam elterül. 

Lent a mélyben, zokognak hangjai,

felettük kell magam erősen tartani. 

Lebegek. Édes, meleg otthon illatban,

Anyám dúdolgat, simogatón, halkan. 

Lehet én is meghaltam, - a kis konyha koporsó. 

Finom a leves - hallom - de kell bele egy kis só. 

Az álom gyógyít mondják, jó ha látom,

bent az álmomban magam is megtalálom. 

Hát, elvesztem egy kicsit, na jó, nagyon. 

Anyám korhol érte, és én meg hagyom.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsikinga2020. november 4. 09:06

Ölellek.

Mikijozsa2020. október 13. 19:07

a bánat ólomcseppje - nagyon jó - érezhető súlya, öszinte szavak fogad részvétem

Krisztinka2020. október 13. 19:06

@kisspatricia: (*.*)

kisspatricia2020. október 11. 13:51

Szép álom egy szép versben 🙂

Krisztinka2020. október 10. 22:17

@Rozella: ja, és én is ölellek tiszta szívemből :)

Krisztinka2020. október 10. 22:16

@Rozella: gyógyít, kedves Róza, lassan kezdem érezni:)

Rozella2020. október 10. 22:12

@Krisztinka: tudom milyen ez az illat, néha álomban, máskor a valóságban tér vissza; mindenkinél más, egyedi, de mégis nagyon hasonló, és te nagyon szépen írod... igen bizony gyógyít az álom, (is) és a vers is...:) Ölellek.

Krisztinka2020. október 10. 22:04

@Molnar-Jolan: nini.. én is szeretem a tieid

Molnar-Jolan2020. október 10. 18:28

Szeretem. :-)

Krisztinka2020. október 9. 20:29

@mantra: Igen, remélem így van😊

Krisztinka2020. október 9. 20:28

@skary: ezzel nem szabad viccelni! Előre😊

mantra2020. október 9. 16:05

Az álmok visznek előre, hát repülj bátran! :)

skary2020. október 9. 11:33

@Krisztinka: akkó előre...én folyamatosan beteg vok :)

azuur2020. október 9. 10:31

Nagyon szép a szomorkás hangulata ellenére is .

Krisztinka2020. október 9. 09:56

@negyvenkilenc: Tudod, álmodok össze-vissza de nem rosszakat, jó érzést hoznak de álmomban is tudom, hogy Anyukám nem is lehet ott velem mert meghalt, fura az, ahogy álmában dolgozza fel az ember az érzéseit

Krisztinka2020. október 9. 09:53

@skary: az baj, csak nem beteg vagy? Én az vagyok 3 hete de már kezdek kilábalni.

Krisztinka2020. október 9. 09:51

@Mamamaci40: köszi Macika:)

negyvenkilenc2020. október 9. 05:25

Remekül érzékelteti a versed azt az örökös bizonytalanságot, amit az eltüntnek vélt bánat kapcsán érezni. Bármikor visszatér... de bíztató a befejezés. Gratulálok!

skary2020. október 9. 05:22

az álom gyógyít...bár ma nem tudtam aludni

Mamamaci402020. október 9. 04:54

Brummos gratula mézes parola!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom