Lány az utcán

 

Krisztinka•  2016. július 9. 12:05

Mint egy kis madárka a földön,

úgy feküdt fészkéből kilökve.

Félelemtől szorult ökölbe

gyenge, kicsi teste. Mert börtön

 

a világ, vagy kétes szabadság.

Az utcán él most, mást nem tehet,

szárnyának csonkja is elrepedt.

Otthon sem volt otthon. Tagadták

 

szülei, hogy mindent elittak,

és a semmiből is ittak még.

Szürke, dohány füstös lett a vég,

és naponta pálinkát izzadt.

 

Pohár alján nincsen bűntudat.

Sorsa ellen miközben dacolt,

a család zsákján ő lett a folt,

amit az élet épp leszaggat.

 


(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Krisztinka2016. július 11. 21:20

@skary: @Molnar-Jolan: @Rozella: @csillogo: @BakosErika: Köszönöm, hogy nálam jártatok...rég nem írtam de azért ha volt időm olvasgattam itt. 😊💟

BakosErika2016. július 10. 17:32

Megrázó, ütős vers - nagyon jól megírva... :(

csillogo2016. július 10. 08:18

Megrendítő - húú ezt nagyon megírtad Krisztinka!
:(

Rozella2016. július 9. 17:40

Túl sok a "folt..." sajnos félő, hogy később megtalálja a "zsákja" .. :( Erős vers!

Molnar-Jolan2016. július 9. 17:35

Hú, ez kemény és igaz. Jól írtad meg, grat!

skary2016. július 9. 15:38

mostanában jártam épp gyermeksegítőkben