Egyszer

Krisztinka•  2016. szeptember 29. 15:19

Vagyok lábnyom alatt süppedő pázsit,

felszálló pára mit az erdő ásít,

folyóban megcsillant egyszer-tekintet,

tűzből szikra mit a szél vízre hintett,

láncaim nyomán felszívódó kék folt,

vízcsepp mi szálingó kristály-pihe volt,

falaknak dőlve a hideg érzése, 

a napfelkelte hajnali nézése,

forrongó láva tengerbe fúlása,

sziklákhoz csapódó hullám zúgása,

egy porszem a táguló csillag rendben,

lélek a fény felé száguldó testben.










Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Krisztinka2016. október 2. 13:14

@Zerge: @skary: @Rozella: @csillogo: @BakosErika: @Mikijozsa: @pisztrang: Köszönöm, hogy nálam jártatok:)

pisztrang2016. szeptember 30. 16:00

Igen😊

Mikijozsa2016. szeptember 30. 13:23

ez igen

BakosErika2016. szeptember 30. 05:59

De szép ez!
Gratula.

csillogo2016. szeptember 29. 21:41

szép
grt.

Rozella2016. szeptember 29. 19:34

szép légies :)

skary2016. szeptember 29. 19:26

azzz :)

Zerge2016. szeptember 29. 16:59

szép gondolatok!