Kristály cseppek

Csepp-csepp csepereg a fény
magnetikus magmás kőzet közepén.
Térben kidomborodó kelta csomó
fatörzsekből szőtt mohás átjáró.


Szimbólumból felépült fakunyhó
papok használta térváltó, szőttes,
nagy háló, melyből kiválik egy világfény,
ahonnét druidák terjednek szét.


Nincs olyan, hogy jó vagy rossz érzés,
mert mindenben ott van a minden s az ég.
Emberi szemnek érthetetlen e tájegység,
csepergő kristályfény hármas dualitás idején.



2023. január 27.

Fantázia



Az ünnep első napja - hogy legyen erőd
a többi napra - egy meleg töltött káposzta,
szemed elé feldíszített, tiszta asztalodra,
csak azt ne hagyd, hogy a kedves meglássa.


Második napon gezemice és rántotta,
hogy gondolhass a többi, sanyarú sorsra,
a magadéból adhass szegény családnak,
velük egy asztalnál ülve lakmározhass.


Harmadnapon sült liba és lila káposzta,
ez kerül asztalodra, mellé gyümölcs és
burgonya, hogy az ízek együtt, szádban
szétolvadva emlékeztessenek a karácsonyra.



2022. december 12.

Apátlan és anyátlan, szeretetre éhes kislány

kamerák előtt mutatja az élet napos oldalát,

a világháborús Amerikában, hol akkor a Lucky Strike,

meg a Coca-Cola volt a napi reklám, szennyes hadi gyárban.

Énekli lágy hangon, csábosan, hogy ap-ap-apuci,

igen, minden lánynak kell egy apuci meg Teddy maci,

de nem mindegyik akar a Tábornokkal henteregni,

hisz’ csupán pótszerek ők, mint az altató meg a Whisky.

(Ha egyszer elhagyott, én inkább beintettem volna neki!)

Életedből és személyedből legújabban

hálátlan pornó a módi, pedig tudjuk,

nem ez volt a valódi, de a mai

ember semmit nem tud már megbecsülni.

Alapjaidra egy egész fogyasztói

kultuszt építettek, s most lábon

lövik magukat veled, te édes, mocskolják

élted, mi akkor nekik nagyon kellett.

(Én perre vinném azt a filmet!)

Nem ismertelek, mégis megelevenedett

előttem igaz életed s lelked, szíved.

Sajnálom, hogy nem nőttél fel sohasem,

drága gyermek, ikonikus bálványa meglett nőknek.

Sajnálom, hogy a csillogás volt számodra

a szeretet, ezért elítélni nem lehet,

s hogy kallódva és rakosgatva indultál,

érzelmi alapokat nem kaptál; drága lélek, gyógyulj hát.

Múlt ködös vizén sodródó fájdalmad mélyen érinti imám,

s bízom benne, hogy legközelebb tudni fogod már:

Az irántad is érzett szeretetet ne magadon

kívül keresd, mert másokban meg nem leled.

A szeretet nem a kéj és az öntömjénezéses vágy.

Szeretet az, amikor ismerjük, tiszteljük,

és becsüljük magunkat annyira, hogy igazi

elhívást érzünk lelki fejlődésünk iránt.

Nyugodj békében, te huncut leány,

s lépjél be a mennyek kapuján.

Térj haza a fénybe, s alliterált neved ne húzza le

a világ, s légy önnön magadnak örök tanulság!

2022. október 5.

Norma Jeane Mortenson (művésznevén: Marilyn Monroe) emlékére

1926-1962