Kri01 blogja

Kri01•  2019. január 29. 06:27

Gondolat az árnyékról

Mintha mellettem derengene. A napsugarak feltűnésével kirajzolódik alakja. Az alakom. Sötét énem ki még egy légynek sem ártott soha. Csak ballag mellettem. Csendben, nesz nélkül. Nem mondhatom, hogy hűségesen, mert mihelyst eltűnik a fény, elillan maga is. Ilyenek az árnybarátok is. Ha minden ok, előjönnek. Velük viszont úgy kell bánni, mint az árnyékkal. Nem kell tudomást venni róluk és elhagynak, mert a barátságuk is, mint az árnyék, megfoghatatlan! Az igaz barátság, a hús-vér ember, nem az árnyék.

Kri01•  2019. január 25. 07:03

Rendhagyó

Adj erőt, adj nyugalmat!
Adj hó szívet, bizalmat!
Benned bízom, adsz erőt,
eltörölted a felhőt.
Szeretlek, szeretlek Jézus,
Te légy mindenem, légy vér- hús.
Te légy nekem az Alfa,
Alvásomkor Omega.


Give me power, give me calm!
Give me clear heart and big trust!
I trust in You, give me strong,
Erase above head the cloud.
I love you, love you Jesus,
Be me everithing blood and flesh.
You be the Alpha for me
and Omega when I sleep.



Kri01•  2019. január 7. 08:41

Luna

Nagy levegőt vettem és a szél vitt. A csűr volt, ami utamba állt, de ő azt is megoldotta. Erősen ráfújt és lehelete szétszakította kapuit.” Szabad vagy!” súgta élesen, majd tovaszállt. Sötétben csak kétes árnyakat láttam. Mit tegyek? Lépdeltem a semmibe. Végre mintha világosodna, lassan kirajzolódott környezetem. A kert közepén állva a szilvafa ágak rácsai mögül megláttam és örült a lelkem. Felébredt a hold. Csak figyeltem. Milyen ragyogó! Átitatott szemekkel vettem észre foltjait. Azok szemekre hasonlítanak és azok hegyes fülekre. Azok meg bajszokra, meg néhány tappancsra. Így összességében kirajzolódott egy fehér macska. Vicces! Egy alvó macska összegömbölyödve. Miután ezt megállapítottam jobbnak láttam, hogy hazamenjek.

-          Kasszandra!

Megrémültem. Ki szólított? Van itt valaki! Elrabolnak! Futottam volna, ha meg nem fog tekintete. A cica nyitott szemmel figyelt.

-          Igen, én szólítottalak.

-          Honnan tudod…

-          Sok mindet tudok többek között, hogy a te neved Kasszandra. De te ébresztettél fel! Kit tud úgy aludni, ha figyelik?

-          Nagyon sajnálom, akkor további szép estét! Jó éjt!

-          Miért rohansz? Nem foglak bántani és nem haragszom, csak most már nem tudok aludni. De ha idejönnél és cirógatnád fejemet talán visszaaludnék.

-          Én? Hogyan?

-          Csak akarnod kell! Rajta! Lépj, járj majd rohanj! Meglásd sikerülni fog!

Engedtem tanácsának. Léptem. Néhány lépés után a kertek, a fák eltörpültek, de az út előttem még hosszú volt. Csak lépkedtem. Magabiztosan. Egy, kettő, egy, kettő és egy kettő. Hopp! Könyökömmel fellöktem egy kéményt. Gyorsan utánanyúltam és helyreállítottam. Így! A házak között már nagyon szoros volt, inkább a mező felé fordultam. Majd átlépve a villanydrótok hálózatát futni kezdtem. De nembírtam soká. Megálltam, hogy kifújjam magam és a felhőkből szippantva új erőre kaptam. Továbbrohantam, mert még nem értem el. Hirtelen felemeltem mindét kezemet és elkaptam.

-          Na végre! – nyávogta.- Most vegyél az öledbe és cirógass!

-          Rendben! – feleltem természetesen. Leültem gömbölyű otthonomra, majd lábamat lógatva elkezdem altatni.

-          Énekelnem is kell!?

-          Neeem, nem muszáj! – nyújtotta válaszát. – Csak simogasd a fejem és a füleimet és ha elalszom visszamehetsz vagy maradhatsz.

-          Milyen hamvas a bundád, fényes és tiszta. Mondd, te állandóan alszol?

-          Hm, igen, de amikor csökkenek, akkor megyek a Tejútrendszerhez. Aztán lassan visszanyerem eredeti alakomat, na de hagyj aludnom! És kérhetném, hogy ringass is egy kicsit? Milyen kellemes!

-          Még egy kérdés. Ha elaszol, akkor mehetek?

Álmos szemei megélénkültek. – Maradj itt! Mit fogsz ott magad lófrálni a sötétben?! Felfogadlak! Mit szólsz hozzá?

-          Unatkozni fogok!

-          Ha csak ennyi a gondod, itt egy szemüveg…

-          És? Ha felveszem nem unatkozom többé? -próbálgattam.

-          Maradjon rajtad! Jól áll. Ha rajtad, marad részt vehetsz az álmaimba! Hogy döntesz?

-          Tegyünk egy próbát! – feleltem, majd elkezdtem simogatni és ringatni. Néhány perc után elaludt. Mancsaival megfogta kezemet és magával vitt kedvenc helyeire. A végtelen univerzumba….

Kri01•  2018. december 29. 08:23

Egy kisfiú rácsok mögött

Fehér alapon vízszintes barna csíkok cikáztak a függőleges vastag vonalak között. Egyszer közeledtek, majd távolodtak, végül megállapodtak egy helyen. E csíkok gazdája és hordozója egy barna kisfiú, ki kétségbeesetten járkált fel s alá kicentizett cellájában. Ott raboskodott már jó ideje.

Szabadságvesztéssel büntették rossz magaviseletét. Elképzelhetjük, milyen lehet, mikor egyhelyben kell maradni egy kis zárkában, amelyet lehetetlen áttörni és csak karnyújtásnyira van a szabadság Mivel gyerek, ezért egy kis szórakozást is engedélyeztek számára. Börtöne elé helyeztek egy kis dobozt, mely tele volt színesen mozgó hangos alakokkal.

A barna csíkok mozgása hirtelen megszűnt. Egy függőlegesen lefelé ereszkedő mozdulat, s a kisfiú leült.

Szomorú és nyugtalan arca egy pillanat alatt megenyhült a színes és beszélő figurák láttán. Néhány perc „terápia” után mosolyra derült. De ki szeret állandóan csak látványos, mégis megfoghatatlan érdekességeket figyelni, aminek egy idő után semmi értelmük sincs? Hisz egyformák, mindig ugyanazok. A kisfiú méltatlankodni kezdett. Semmi sem érhet fel a szabadsággal, semmi sem helyettesítheti. Bár ki tudna törni! Vastagok és hidegek a rácsok. Hiába rázza, csak nem akarnak összetörni. A rácsok csattogó és recsegő hangját egyszeriben felváltják a hangos kérlelő kiáltozások.

Szegény látja, hogy nincs ennek értelme. Már nem bírja tovább, elég volt! Magára maradt nincs, aki segítsen, vagy legalábbis beszéljen hozzá. Egyedül van a kicsiny kipárnázott birodalmában. Kibírhatatlan! Kis arca vörösen összeráncolódott, szemöldöke kidülledt, szája és álla szinte kitüremlett megszokott helyéről és a hangja, nos, mint egy teáskanna, melyből visítva párolgott a víz. Igen. A csöpp gyerek zokogni kezdett. Sírt a szabadság felett, amiatt, hogy milyen jó lenne kijutni, többé nem szegne törvényt, csak kerüljön el erről a helyről!

Egy ajtócsattanást hallott, lassan abbamaradt a zokogása. Elcsitult. Valaki gyors léptekkel közelített hozzá. Két óriási kéz jelent meg a kisgyerek feje fölött, melybe bátran megkapaszkodhatott. Kis karjait bizton emelte s hagyta, hogy e két kéz kiemelje rémálmából.

Az óriási kezek tulajdonosa, ügyének elbírálója volt, ki meghallván a szívszorító babakönyörgést, otthagyta ügyét, baját és rohant. Felemelte kis emberkéjét, magához szorította, majd szeretettel engedte útjára.

Apró manócskánk utoljára rápillantott huncut szemeivel rácsos kiságyára, arra a helyre, mely annyi élménytől fosztotta meg. Végigméri helyzetét, majd örömrikoltozással eliszkolt. Boldog, mert tudta, hogy a büntetésének ideje lejárt.

Kri01•  2018. december 29. 07:40

Lélek virágai

Piros. Nem olyan vérpiros, inkább közelít a narancspiroshoz. Ez a szín egy redőzött lándzsaalakú szirmot itat át, melynek ikertestvérei mellette s többszörösen körülötte foglalnak helyet, szorosan hozzáragadva a középen lévő puha és finoman tapadós napkoronghoz. Gyönyörű virágot alkot és neve is van: Imádat. Most figyeljünk meg egy másikat. Öt kövérkés, végén nyújtott- szív alakú szirmokkal rendelkezik. Szirmai fehérből erősödő lila színűek. Középen egy tölcsér található, melynek felső kerek része hullámos, alulra haladva határozottan ívelt és szintén lila. Maga a virág orchideára emlékeztet. Neve: Hála. A következő nagyon apró, hat szirma oldalaival egybeforrt, tölcsér alakú. Ha kettévágnánk hosszantiba, egy kerítés jutna róla eszünkbe. Egyik fehér, másik kék. Ezeknek nincs önálló szára, mint a két utóbbinak. Egy picpánghoz hasonló bokor virágai. Ránézésre olyanok, mintha egy szép, női hajköltemény díszítő elemei lennének. Béketűrés bokor, így hívják. Tekintsünk egy másik szépségre! Termetre bár alacsony, de mégis kitűnik. Hasonlít a Béketűrés virágaira, viszont öt nagy, bársony szirommal rendelkezik. Színe bordó és Alázat a neve. Itt egy másik! Sok apró narancsszínű kör alakú szirmok, melyek körbefogják a sárga szőnyeg bibét. Még nincs vége. Ezek az apró virágocskák egy nagy kerek virágot alkotnak. Ez az Öröm. Bámulatosan szépek, így összeségében, de ez még nem az összes. A kert közepén van a legszebb és legösszetettebb, mégis átláthatóbb példány. Itt a virág rengeteg szirommal rendelkezik, melyek könnycsepp alakúak és vérvörösek. A szirmok tökéletesen egymáshoz rögzülnek, finoman egymásba csavarodnak eltakarva a bibét. Felülről befelé tekeredő spirált alkotnak a szirmok tetején, melyek egymáson nyugszanak. Ezek a kis virágok együttese képez egy szív alakú növényt, melynek neve: Szeretet. Tehát a Szeretet van körbevéve a többi virágokkal és így távolról figyelve, milyen pompás és csodálatosan tarka a virágoskert.

Nem tökéletes, sajnos, mert ahogy lenni szokás a kultúrnövények élősködőkkel is rendelkeznek. A Szeretet élősködői a Harag virága, mely erőteljesen mérgező. Mihelyst közel kerül fojtó gázt bocsájt ki. Nagy, behemót sötétlila szirmai együttesen egy mély tálra hasonlítanak. Bibéje szinte fekete, tapintása ragadós és csípős.És ott a másik: barnásszürke tűhegy szirommal rendelkezik, mely összessége maga a virág. Előszeretettel válik le törzséről és akaszkodik a vérvörös gyenge szirmokba, sebeket okozva annak. Ezt a típust Kételynek nevezik. A következő messziről nem tűnik ki a többi hasznos növény közül. Négy nyújtott szív alakú szirommal rendelkezik. Ezek összekapcsolódnak a bibét eltakarva. Hasonlít az orgona apró virágaihoz. Színe élénk rózsaszínes sárga. Nagyon szép. Ha jobban megfigyeljük, a szirmai telis- tele van apró tűkkel, melyek horoggal végződnek, hogy könnyen belekapaszkodjanak áldozata szirmaiba. Tehát egy teljes szirom leválik és rátelepszik a Szeretetre és végzi maga munkáit: kiszívja a nedvességet és eltakarja a fényt. Ezáltal a gazda szirom elhervad. Rosszindulat virág a neve.

Ahogy a Szeretetnek, úgy a többinek is akadnak parazitái. Az Alázaté például a Fuvalkodó nevezetű. Kis gyöngyként tűnik fel az alanyon, mintha harmatcsepp volna. Szinte ékesíti azt. Gyöngyházfehér színű, hat szirma káposztához hasonlóan fedi hófehér, vattacukorpuha ragadós közepét. Hátránya, hogy növekszik és súlya, termete megöli az Alázatot.

A Béketűrés jellegzetes gyilkosa,a Feladás és az Álhatatlanság együttes növényzete. A Fuvalkodóhoz hasonlóan a növényzeten jelenik meg először. Viszont míg a másik a sziromra telepszik, ez mindent beborít. Pici zöldessárga, öt szirommal rendelkező virágok. Lándzsás szirmai kört alkotnak, melynek közepén sötétzöld bibe található. A bibe emésztő nedvet bocsájt, mely lassan ízekre emészti a hasznos növényzetet.

Soron következő parazita a Hála virágé. Indás, szúrós növényzet, melynek virága zöldesfekete színű. A virág szirmai három részből álló legyező alakú, tetején fogakhoz hasonló tüskékkel végződő. Közepe: epezöld emésztősavzsákocska. Aggálynak nevezik. Feltekeredik a Hálára, megfojtva, megszurkálva és megemésztve azt.

Következő egy szemekhez hasonló szirmokkal rendelkező növényzet. Azért hasonlít rá, mert fehéres színű ívelt a szirom, középen fekete pötty helyezkedik. Négy külső szirma szétterjesztett és négy belső oldalánál összeforrva, felső része kitűrve, takarja a bibét, mely sárgásszürke és merev és több borotvaéles élekkel rendelkezik. Az Imádathoz közel kerülve, a szirmok megragadják áldoztatát és a késbibe felaprítja azt. Ez a Megvetés virág.

A legutolsó virág, mely az egész kertet mérgezi: Bolondság virága. Színes körszirmai vannak, bibéje is eltér. Vannak sárga bibéjűek, vannak kék és vannak zöld bibéjűek. Apró termetű és mindenhol található. Mérgező, mert pollenjei tompítják, fakítják a hasznos növényeket. Hosszú távon végeznek a hasznos növényekkel.

A leírtak alapján joggal gondolkozhatunk, hogyan is kell a virágokat ápolni a gyomoktól, károsítóktól megszabadítani. Mint, minden kertnek, gazdája van- a neve Kertész.

A jó kertész tudja, hogy melyik élősködőt, hogy kell elpusztítani és melyik virágot, hogyan kell gondozni. Ő ültette, jól ismeri azokat. A virággondozáshoz tartozik a jó termőföld, mely hagyja, hogy dolgozzon rajta a Kertész és befogadja a jó palántákat.

A Kertész, vagyis Jézus Krisztus elültette a szívembe ezeket a növényeket. Néha, sőt sokszor nehéz a fenntartásuk, mert ragaszkodom a gyomhoz, hisz nem igényesek, maguktól teremnek, de Áldott Kertészem újra és újra rámutat az élet Használati Utasítás lapjain keresztül a valójában értékes növényekre. A kérdés az, hogy milyen virágok foglalnak helyet a szívedben?