Kri01 blogja

Kri01•  2021. október 23. 02:40

Tíz éves évforduló

Tíz év leforgása alatt annyi minden jött és ment. Hihetetlen, csodálatos történések, egyiptomi szabadulások, Kánaánba érkezés, mert bíztam Benne. Harminckettő leszek és merem mondani, bőven megvan mindenem, Ő megadta nekem. Most annak kell adnom, kinek nincs, de ki nem léha, nem pazarol. Mert nincs szándékomban gyarapítani az ingyenélőket. Kiben látom a serénységet, segítem, a többit Reá bízom egy- egy sóhajomba. Őbenne gyökeredzik a bölcsesség, nincs más Nála kívül.

A gyermekeim, tehetséggel áldottak: a nagyot a matematika, a kicsit a zene foglalja el. Ez az erősségük, igyekszem utat törni a számukra, hogy kamatoztassák tálentumaikat.

És az egyetlen férjuram. Változik, hisz Ő változtatja. Kértem, sírva könyörögtem, Ő megadta. Nem az, ki volt, fejlődik a bölcsességben, emiatt jó mellette élnem. Nyugodt vagyok, ha közelemben van. Egymás ajándékai vagyunk- ez az, mit soha nem szabad felednem, mert a halál könyörtelen angyal.

Kri01•  2021. február 7. 19:27

Életről, halálról, ill. az élet értelméről

Lesújtó hír fogadott reggel. Meghalt az egyik legjobb barátnőm édesanyja. Mikor távozik valaki, elgondolkodom. Mennyit ér a lét? Kezdet és vég, a Föld törvényszerűsége. Mert, ha valami elkezdődik, be is kell annak fejeződnie. Sokszor, mint ebben az esetben, fájdalmas a veszteség és a lehetőségek elmulasztásának újraértékelése. Félelmetes gondolnom az én befejeződésemre, mert természetes, hogy tartok az új dolgoktól, az ismeretlentől. Azon tűnődni, hogy mennyi mindent szeretnék még. Kik Istenben bíznak, reménységük van egy új kezdethez, amit az Úr Krisztus eszközölt ki számukra, hátát tartván miattuk. Kik nem Istenben, hanem saját okoskodásukban és ügyeskedésükben bíznak, rettenetes! Rettenetes, mert haldoklás közben félnek, nincs mibe kapaszkodniuk, rettenetes, mert a halál utáni harag, halálos. 

A kezedt és a vég között található az életszakasz. Mi a célja? Miért is kell, hogy legyen? Isten az embert egy robotoló masszának teremtette, ki fel sem tekinthet a sok gond miatt? S mint a mesebeli Sziszüphosz, a rutinosságban találhatja meg boldogságát?

A cél, acél! Nem a reprodukció vagy a körkörösség megszilárdítása, Isten dicsőítése egy életformában, egy jól elvégzett munkában, akár egy alkotásban. 

Ez ad friss lélegzetvételt, egy lendületet a továbbhoz.

Lenni- Aki az életet biztosítja, szeretetét és gondviselését fejezi ki. Mondhatnám, de hisz én dolgozom meg ezért! Igen. Viszont ki ad rá lehetőséget? Honnan származik az akarat és a tehetség? Ki engedi, hogy reggel fel bírjak kelni és ki vigyáz az utaimra? Én?

Ha megfigyelem az embereket: egyformák és különbözőek egyaránt. Egyformák, mivel fellelhető bennük a harag, öröm, fájdalom, szeretet, gyűlölet, bizalom, kétely stb. és a készségek színes palettája, annak érdekében, hogy megértsék és képesek legyenek értékelni, szeretni a másik egyént. Egyén- egyéni személyiséggel rendelkező ember. Más- mint a szivárvány színe közül egy-, mert Isten személyre szabott tulajdonsággal ruházta fel. Ő a legprofibb művész! Van ki ebben, van ki abban tehetséges. De mi értelme, ha tehetségével az ember magát fényezi? Nem marad sokáig értelmes annak munkája, mivel magából merít, a tökéletlenből, kihagyja a Tökéletest. Hogy az ember fejlődjön, törekednie kell a tökéletességre, ehhez azonban szükséges a Forráshoz fordulnia és innia abból. Ez vezet igaz boldogsághoz, békéhez, nyugalomhoz. Örök Tanító, mert tanulni holtig kell. Bölcs ember, ki rugalmas, ki nem fásul be saját ostobaságába, hanem feltekint és Tervezőjétől várja a segítéséget. Továbbá életét hálára hangolja. Lelke megszabadul, teste könnyeddé válik.

Kri01•  2021. január 1. 10:27

BBSZKÚÉ

Békés, Boldog, Szeretetben bővölködő, Kovidmentes Új Évet :)!

Kri01•  2020. október 4. 03:06

Bölcsesség 01:31

Évek óta tart ez (most sem tudok aludni tőle). Fáj, ahogy növekszik bennem: feszül minden izom, mert létrejön valami új és tiszta. Valami, amivel felfoghatom, ledarálhatom és megemészthetem, a világ kínálta „újdonságokat”. Mindig egy kicsit növekszik, megáll és a többi.

A fájdalom- megtanultam befogadni, azonosulni vele-légy egy a fájdalommal- lefagyasztani magamban, ahogyan a többit, míg szilánkosra nem törik. Ez is egy kiképzés, amit ki kell bírni és a célra kell összpontosítani. Mint amikor elárultak, mert minden kíméletlenül nem teljesített ígéret, CSERBENHAGYÁS és kecsegetetés is az. Itt egy új fogalom nőtt ki, erősen és kristálytisztán: kitartás. Igen. Ha nem várhatsz el hűséget, TE légy az!

Tovább. Ha látom ennek a mocskos világ ezerszínesmézesmázosposhadthányásszagú hazugságait, ami már teljesen felemészt és legszívesebben az ököljogot választanám. Mert már nem tudok hinni, itt nem megy. Legszívesebben mindenkit eltolnék magamtól, hogy még csak ne is tudjam, hogy mit gondol. Igen, tudom. Néhány jól célzott kérdés, vagy csak hagyni, hogy beszéljen. A szófordulatok, a stílus, téma- mind elárul. Ha ezen szemléletmódon keresztül kellene lennem, megbolondulnék. Talán azért van sok lelki beteg, nem mindenki bírja vastagpofával elviselni, ahogyan én sem. Itt jött be az Deus ex machina 😊 !

Újra. Látom más elesett voltát. Nem tudom otthagyni, nem megy. Szeretem, ha minden és mindenki rendben van. Viszont! Viszont, balul is elsül: hány félreértés vagy vérszem! Hány?! Nem menthetek meg mindent és mindenkit, ezt már Valaki maradéktalanul megtette kétezer évvel ezelőtt. Venni kell a fáradságot és feszült lélekkel keresni kell Őt, SOHA nem taszít el! Persze élősködni a másikon a legkönnyebb! Itt az új kristály: mértékletesség.

Végül. Ha csendben vagyok és csak figyelek. Minden szép, olyan összhangban van- tökéletes a tökéletlenben- és az idő ritmusában halad. Egy fűszálon a csepp víz, a bokrok gomolygó kuszasága, a fák erőteljes jelenléte, a madarak ide- oda manőverezése, emberek csendes diskurzusa, égboltozat szeszélyessége- hát nem szerelem?- ameddig a szem ellát, ameddig a tüdő bírja, ameddig ér a kéz. Szeretem, bármilyen, de szeretem, ez az otthonom.

Kinn is van mind a négy bölcsességfogalom.

Kri01•  2020. augusztus 14. 16:29

Én vagyok

Végre. Visszakaptam önmagamat. Megszűnt a hánytató beszéd halmaza és a kínos kábulat, amibe azt hittem, elveszek. Nincs már tompa nihil kívánság, sem gyomorgörcsöt okozó tehetetlenség. Újra ember vagyok, nem árny! Végre én vagyok a régi és utánozhatatlan én! Köszönöm Istenem, mert ezt a csodát, Te tetted :) !

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom